"elúszik végképp a hiány rakománya"
Kereső  »
XXIV. ÉVFOLYAM 2014. 1. (628.) SZÁM — JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Egyed Emese
Előleg, zálog
Horváth Előd Benjámin
A név és a semmi – Beszélgetés kabai lóránt költővel, íróval
MIRCEA CĂRTĂRESCU
A Rulett-játékos
Lászlóffy Csaba
Versei
László Noémi
Laudáció és irodalomkritika – Fried Istvánról
Fekete Vince
Pont olyan, csak más... – Laudáció helyett, Molnár Vilmosról
Karácsonyi Zsolt
Laudáció, levél – Király Lászlóról
Zsidó Ferenc
Szántai-négykezes
Pál Tamás
Versei
Bréda Ferenc
Bab és Babér
Varga Borbála
Versei
Sebestyén Mihály
Zigótalázadás
Szőcs István
Képtelen jegyzetek
Papp Attila Zsolt
A kozmosz neve: halál
KAÁLI NAGY BOTOND
Gömb a gonosztól
Xantus Boróka
Versben indító Szívtűzoltóautó
László Noémi
GY mint győzelem
Demeter Zsuzsa
Mindennapi életünk
Túros Eszter
BÁLA
Lászlóffy Zsolt
195 éves a kolozsvári magyar zeneoktatás
Hírek
 
László Noémi
GY mint győzelem
XXIV. ÉVFOLYAM 2014. 1. (628.) SZÁM — JANUÁR 10.

Markó Béla: Csatolmány. 2013, Bookart, Csíkszereda
 
Hármas osztatú keretben, egyéni-történeti és nemzeti-történelmi vonatkozásban a lehető legkényelmetlenebb módon személyes, kiemelten magyaros hangzású szövegeket vonultat fel Markó Béla 2013-ban a csíkszeredai Bookart Kiadónál megjelent, tárgyként is kifogástalan eleganciájú verseskötete, a Csatolmány.
Mintha a költőtől az utóbbi időben olvasói által megszokott szonett-világ repedéseibe tekintenénk, amikor e galambszürke könyvet felütjük, s mintha ezekben a repedésekben lehetetlen módon az ott elképzelhető dimenzióknál sokkal mélyebb, szédítőbb távlatokra, az ott feltételezhető levegőnél sokkal mérgesebb, szaggatottabb elemre bukkannánk.
Mintha a mindennapok eseményeit nyugalmas áradású szonett-folyamban rögzítő költő időnként lerázná magáról a klasszikus, európai formát, és például egy Küküllő-melléki pontozó ritmusát parafrazálva kanyarítaná elénk, a tőle megszokott csendes és megfontolt, ám ezúttal kompromisszumra cseppet sem hajló és kérlelhetetlen hangon mindazt, ami erdélyi emberrel családi és nemzeti vonalon a hajmeresztő huszadik században megtörténhetett.
Tudtuk mi ezt már rég, pont úgy és pont azt, amit Markó Béla Arany Jánoshoz hajló sorokkal elésorol, csak hát valamilyen oknál fogva nem mondtuk ki még, és most tessék: ő kimondta. Kimondta, hogy naponta felavatjuk és leleplezzük Erdélyt, hogy újratemetkezési vállalkozásba kezdtünk, hogy a vitézkötés sörhason feszül és átalakított csendőrköpenyhez hasonlatosan másodkézből való körülöttünk minden, mert még az újesztendőt is kétszer, kicsit korábban vagy kicsit megkésve ünnepeljük, nézőpont kérdése, mint egyszerre hátborzongatóan jelentős és jelentéktelen életünkben bármi.
Kimondta, hogy a föld a mindenható takarója, de ugyanakkor talán az ördög teste is, hogy a pokolban jegyzik a jótettet, az égben a rosszat, hogy onnan fentről legalább a lányok nyakának finom pihéi látszanak, lentről viszont a szoknyájuk alá pillanthat az ember.
Aki ennél többre kíváncsi, az forduljon bizalommal az említett kötethez: bizony mondom, meg fog lepődni. Több értelemben is. 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében