"megbolydult hangyaraj, hova lett a rend"
Kereső  »
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 18. (464.) SZÁM - SZEPTEMBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
Búcsú az ólomtól
Páll Lajos
Aranyát veszti...
Mellettem alszik...
Közlemény
Szilágyi Domokosnak a Securitátéval fenntartott kapcsolatáról
Nicolae Manolescu
Az írók és az államvédelem
Szőcs István
Bréda Capytulációja avagy Szóból ért az ember!
T. Ágoston László
A horgász megtérése
Karácsonyi Zsolt
Az űrbéli Marrakesh
Szőcs Géza
Végleges tudásunk
Király Farkas
pálma dekkó lázálma
Bakcsi Botond
Paródia és patafizika
Alfred Jarry
A patafizikus Faustroll doktor tettei és nézetei - Új-tudományos regény
Gyulai Levente
A kritikus szétnéz az úszó színpadon
Szántai János
A klozett-olvasó naplójából 4.
Ács Margit
A Teremtő közönye
Lászlóffy Csaba
Fehér csontunk, hűlt porunk?... Egy frászt!
Mózes Huba
Kötött hangritmusféleségek a magyar költészetben
Októberi évfordulók
Terényi Ede
MOZARTRÓL MOZARTTAL - Varázshídon át az új világba
Hírek
 
Mózes Huba
Kötött hangritmusféleségek a magyar költészetben
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 18. (464.) SZÁM - SZEPTEMBER 25.

A versépítő szótagok prozódiai sajátságainak megfelelően a kötött hangritmusú magyar vers ma többféle: ütemhangsúlyos, időmértékes, hangsúlyváltó, moraszámláló, szimultán − ezen belül bi-, tri- és quadrimetrikus −, valamint szótagszámláló. A hangritmusféleségek megterheltségét tekintve az időmértékes vers áll az élen, ezt követi az ütemhangsúlyos, a bi- és trimetrikus szimultán, a mora-, valamint a szótagszámláló, a quadrimetrikus szimultán és végül a hangsúlyváltó vers. Bizonyos értelemben a hangsúlyváltó vers az időmértékes és az ütemhangsúlyos, a moraszámláló vers pedig az időmértékes és a szótagszámláló ritmus sajátságainak az ötvözője. A bimetrikus szimultán versben az ütemhangsúlyos és az időmértékes, a trimetrikus szimultán versben az ütemhangsúlyos, az időmértékes és a hangsúlyváltó, míg a quadrimetrikus szimultán versben az ütemhangsúlyos, az időmértékes, a hangsúlyváltó és a moraszámláló ritmus egyidejűleg érvényesül.
Alább a kötött hangritmusféleségek egy-egy példáját mutatom be a felsejlő rendszer (valamint a rendszer történetisége) érzékeltetésének a szándékával.

1. Ütemhangsúlyos vers
Sorait egy-egy meghatározott helyen álló hangsúly tagolja ütemekre. A sorok képletében az ütemek szótagszámát és az ütemek határát, illetve a metszeteket szokás jelölni, az előbbit arab számmal, az utóbbiakat /, illetve // jellel.
Feltekintett Molnár Anna
Nagy magos fa tetejére,
Ott látott ő sok szép fejet,
Aj, de nagyon megrettene.
(Népballada)
A strófaalkotó sor metrikai képlete: 4//4.

2. Időmértékes vers
Soraiban a hosszú és a rövid szótagok váltakozása mintáz belső ritmusegységeket. A sorok képletében a rövid szótagokat u, a hosszú szótagokat −, a közömbös szótaghelyeket esetenként x, a belső ritmusegységek határát szintén / jelöli.
Tavasz virít, s száz rózsa nő
Orcádnak Édenében,
S szemed kerűletében
Május mosolygó napja jő.
(Csokonai Vitéz Mihály: Az esztendő négy szakasza)
A strófa ritmusképlete:
u − / u − / − − / u −
− − / u − / u − / −
u − / u − / u − / −
− − / u − / − − / u −

3. Bimetrikus szimultán vers
Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos és időmértékes ritmusúak.
Halkkal ingó lanyha pára!
Szálldogáló harmatok!
Kis furuglyám lágy szavára
Tiszta hangot adjatok.
Lengd be véle, gyenge szellet,
Sík mezőnk határait,
A juhász a nyája mellett
Hadd fülelje sorjait.
(Fazekas Mihály: Nyári esti dal)
A strófaalkotó sorkapcsolat szimultán metrikai képlete:
4//4
− u / − x / − u / − x
4/3
− u / − x / − u / −

4. Trimetrikus szimultán vers
Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes és hangsúlyváltó ritmusúak. Már itt előrebocsátandó, hogy a hangsúlyváltó sorokban (amelyeknek képletében a hosszú szótagokat félkövér x, a rövid szótagokat kurrens x jelöli) a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakozása olyanszerű belső ritmusegységeket mintáz, mint az időmértékes vers rövid és hosszú szótagjai.
Lovamra patkót senki nem veret,
Be szerencse, hogy senki sem szeret:
Kocogok, lógok, követlen uton
S hogy merre megyek, nem nagyon tudom.
(Ady Endre: A ló kérdez)
A strófaalkotó sor szimultán metrikai képlete:
3/2//3//2
xx / xx / − x / xx / u −
xxx / xx // xxx / xx
A szimultán képlet második, időmértékes sorával kapcsolatban talán nem felesleges Babits Mihály 1923-ból származó észrevételére utalnom: „A költők gyakorlata eljutott odáig, amit az elmélet nem tudott, még csak nem is sejtett: hogy a magyar jambusi sor tökéletes hangzású és félreismerhetetlen lejtésű lehet akkor is, ha az utolsót kivéve egyetlen jambus sincs benne” (Babits 1938: 273).
A szimultán képlet harmadik, hangsúlyváltó jelsorában nem nehéz felismerni két egymást követő hangsúlyváltó adoniszi kólont.
A szakirodalom egyik méltánylandó vagy legalábbis méltányolható megállapítása szerint szimultaneitást csak eltérő prozódiai alapú ritmusok társulása eredményezhet (Szerdahelyi 1997: 179). Ezt a megállapítást figyelembe véve a fenti képlet ütemhangsúlyos és időmértékes, valamint időmértékes és hangsúlyváltó ritmus társulásaként írható fel:
a) 3/2//3//2
xx / xx / − x / xx / u −
b) xx / xx / − x / xx / u −
xxx / xx // xxx / xx

5. Moraszámláló vers
Sorai rövid, azaz egymorás és hosszú, azaz kétmorás szótagokból álló, azonos moraszámú belső egységekből épülnek.
Ér tükrében látszik az ég is,
Feje tetején a vizicsibe-nép is.
Siklók, békák, pókok látják
Vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját.
(Weöres Sándor: Magyar etűdök, 91.)
A szótagok időtartamát feltüntető ritmusképlet:
− − / − − / − u u / − −
u u u u / − − / u u u u / − −
− − / − − / − − / − −
u u u u / − − / u u u u / − −
Könnyen megítélhető, hogy valamennyi sor valamennyi belső egységének azonos a moraszáma. A versalkotó sor metrikai képlete tehát (amelyben az m a mora szó rövidítése):
4m / 4m / 4m / 4m

6. Quadrimetrikus szimultán vers
Sorai egyidejűleg ütemhangsúlyos, időmértékes, hangsúlyváltó és moraszámláló ritmusúak.
Paripám csodaszép pejkó,
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vizen át vágtat,
nem adom, ha igérsz százat.
(Weöres Sándor: Magyar etűdök, 46.)
A strófaalkotó sor szimultán metrikai képlete:
3//3//2
u u − / u u − / − −
xxx / xxx / xx
4m / 4m / 4m
A képlet a következő, eltérő prozódiai alapú ritmusok társulásaként is felírható:
a) 3//3//2
u u − / u u − / − −
b) 3//3//2
4m / 4m / 4m
c) xxx / xxx / xx
u u − / u u − / − −
d) xxx / xxx / xx
4m / 4m / 4m

7. Hangsúlyváltó vers
Amint fentebb jeleztem, a hangsúlyváltó versben a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok váltakozása olyanszerű ritmusképleteket mintáz, mint az időmértékes vers rövid és hosszú szótagjai.
Az alábbi műfordítás strófába szerkesztett sorai hangsúlyváltó jambusi tízesek:
az a az e az i az o az u
az u az a az e az i az o
az u az a az e az i az o
az a az e az i az o az u
(Ernst Jandl: Szonett. Eörsi István fordítása)
A strófaalkotó sor metrikai képlete:
xx / xx / xx / xx / xx

8. Szótagszámláló vers
A szótagok a magyar szövegekben megszámlálhatóan elkülönülnek ugyan, puszta számuk mégsem ritmusmeghatározó, mert két olyan prozódiai jellemzőjük is van, amely a ritmusalakításban megkülönböztetett szerepet játszik: a hangsúly és az időtartam. Elméletileg tehát nincs, gyakorlatilag mégis számon tarthatunk szótagszámláló magyar verset, elsősorban a japán haiku 5−7−5 szótagú magyar változatait, amelyek a ritmikai elvárásoknak puszta szótagszámukkal is megfelelnek.

Irodalom
Babits Mihály 1938. Magyar ritmus (1923). In: Uő: Írás és olvasás. Tanulmányok. 2. kiad. Athenaeum, Budapest.
Mózes Huba 2004a. Három szótagos hangzásegységre épülő sorok és sorkapcsolatok. Magyar Nyelv, C. évf., 3. sz., 331−336.
Mózes Huba 2004b. Míves munka a vers. A szonett kötöttsége és kötetlensége. Bíbor Kiadó, Miskolc. 31−37.
Szepes Erika 1996. A mai magyar vers. Költészetünk formakincsének leíró és funkcionális elemzése az elmúlt fél évszázad verseinek tükrében. 2. köt. Intera − Tevan, Békéscsaba.
Szepes Erika − Szerdahelyi István 1981. Verstan. Gondolat, Budapest.
Szerdahelyi István 1997. Verstan mindenkinek. 3. kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében