"ilyenkor nem is írni kellene"
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 3. (641.) SZÁM — FEBRUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Álom a pihenésről
Sigmond István
Összefonódva a paplana alatt, Matt - Rövidprózák
Fekete Vince
Sigmond István halálára
Demeter Zsuzsa
Bűntelen bűnösség – Sigmond István prózapoétikájáról
Pap Ágnes
Molekulákban a világ
Egyed Emese
"Arcát a lélek felkutatja" – Kinde Annamária verseibe költözött
Charles Bukowski
Versei
Szőcs István
Képtelen jegyzetek – A műkedvelés előnyei
Daróczi Jakab
Versei
Bréda Ferenc
Bab és Babér
Tóth Kinga
Versei
Jancsó Miklós
Öregség
Lakatos Artur
A fantasy-világ mítoszai (1.) – Robert E. Howard és a harcos antihősök
FERENCZI SZILÁRD
A gyermek mint vadászfegyver
KAÁLI NAGY BOTOND
Töredék, feketében
László Noémi
Ördöglakat – Kinde Annamária utolsó verseskötetéről
MOLNÁR ZSÓFIA
Mi az, amit nem lehet?
Bartha Katalin Ágnes
Amerikai magyar színházkultúra
KISS LÁSZLÓ ANDRÁS
Felmért irányok
Lászlóffy Zsolt
Ellentétek egysége – Szegő Péter 60
Hírek
 
MOLNÁR ZSÓFIA
Mi az, amit nem lehet?
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 3. (641.) SZÁM — FEBRUÁR 10.

Mi az, amit nem lehet megenni? Mire használja akkor az ember gyereke? És ajándékban jó ez tulajdonképpen, vagy rossz? Legfőképpen pedig: milyen cím ez? Cseh Katalinnak már több, elsősorban gyerekeknek szóló verseskönyve jelent meg. A legutóbbi 2013-ban, a Koinónia Kiadó gondozásában, és alcíme, meg amire vállalkozik, csak még kihívóbb: élet-dolgokról szólni gyerekszemmel.
A gyűjtemény nagy pozitívuma, hogy jó kérdéseket tesz fel, és még azt sem állítja, hogy biztos válaszai volnának. Ambivalens itt például már az is, hogy ki a gyerek – így valójában a „célközönség” köre is jótékonyan kitágul. A versekben megszólaló szerint ugyanis „az egészen nagy gyerekek” számára is van remény, „akik már felnőttek”. De léteznek kritériumok: gyerek például az (gondolhatunk a Berlin felett az ég című filmre), aki látja, érzi, amint „földre szállt egy angyal,/ itt áll most velem szembe’,/ s valamit csúsztat a zsebembe”. Vagy akinek nincs véleménye – értsd a legjobban: aki nem rabja saját megingathatatlan hiedelmeinek, hanem képes a figyelmes odahallgatásra: „Ezt Attila bácsi mondta,/ apa céges munkatársa,/ s én gyorsan megjegyeztem”. Így áll össze az a nagyon sajátos perspektíva, mely a versek megszólalásmódját egyedíti: emlékekből, a gyermek beszélő minuciózus megfigyeléseiből – mind a külvilágra, mind saját belső történéseire vonatkozóan – és a felnőttek magabiztos szentenciáiból.
Az „élet-dolgok” köre pedig, mely itt szóba jön, komoly igényű füveskönyveknek sem válna szégyenére: A barátságról, A szeretetről, A szerénységről, Az őszinteségről, Az időről – így az egyes darabok címei. Csupán léptékbeli, nem minőséget vagy hitelességet érintő a különbség az úgymond gyereki és úgymond felnőtt megközelítés között. Ahogy „kitartó az a hegymászó,/ aki elhatározza, hogy/ megmássza a Himalája/ legmagasabb csúcsát,/ és meg is teszi”, de épp így „én is kitartó vagyok,/ mert rendszeresen nézem/ a hegymászásról szóló/ dokumentumfilmeket”.
Bódi Katinak a kötetet díszítő, különleges, szépséges illusztrációi méltóan, plasztikusan kísérik, sőt árnyalják a vallomásokat, tanúsítva, hogy „a képzeletben az a jó, hogy (...) éjjel-nappal nyitva tart, mint a sarki bolt”.
S hogy merre visz a versfüzér, mi lesz a zárszó, az az olvasó válaszától függ: cserbenhagyás, annak belátása, hogy „ajándék csak az, amit nem lehet megenni”, hogy „szülők és gyermekek között/ sohasem lehet egyetértés” – vagy épen meg tudjuk őrizni a bizalom láthatatlan selyemcérnáját, mely a vers által „összefűzi/ az én szívem csücskét a te szíved csücskével”.
 
Cseh Katalin: Amit nem lehet megenni – élet-dolgokról gyerekszemmel. Koinónia, Kolozsvár, 2013. 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében