Székely Mendel Melinda jelentős könyvet írt az amerikai magyar színjátszásról. Ezt nem úgy éri el, hogy maradéktalanul kimeríti az elérhető forrásokat, nem is ez a célja, hanem összegez, rendszerez, trendeket jelöl ki, legendákat döntöget, remek teljesítmények mellett a keresgélés és tévutak jelenségeit is diagnosztizálja. A szerző személyes érintettsége (a New York-i Kossuth Színpadon folytatott színészi munkájának köszönhetően maga is aktív szereplője e színházi jellegű kultúrának az 1990-es években) a mű javára válik.
A másfél évszázados múltra visszatekintő magyar nyelvű amerikai színházi mozgalom sajátos intézményi struktúrát termel ki, melyhez a hivatásos színtársulatokon kívül (a maguk során a művészi élmény mellett identitásmegőrző és tanító-nevelő funkciókat is ellátva) az önképzőkörök, művészeti klubok, műkedvelő próbálkozások s a magyar nyelvű sajtó is szorosan hozzátartozik. Ezt a sajátosságot jól mutatja a könyv szerkezeti tagoltsága, mely a történeti korszakolással együtt az amerikai magyar népesség összetett társadalmának s ennek a kontinensen való földrajzi elhelyezkedésének szempontjait is érvényesítve kívánja összetettségében szemlélni e színjátszás történetét (Szempontok az amerikai magyar színjátszás vizsgálatához, Az amerikai magyar színjátszás kezdetei, Hivatásos színjátszás New Yorkban, Művelődésszervező kezdeményezések, Magyar színház Kaliforniában, Kanadai magyar színházi élet). Majd jó érzékkel egészíti ki könyvét néhány jelentős színész pályájával (Lugosi Béla, Kabos Gyula, Jávor Pál, Szeleczky Zita, Szabó Sándor, Szörényi Éva, Hegedős Gyöngyi és az Óss Enikő-Varga Tibor házaspár), jól érezve rá a mindenkori árnyaltabb színészportrék igényére.
A többszempontú vizsgálat számos érdekes jelenséget is felszínre hoz. Figyelemre méltó e tágan értelmezett színházi jellegű kultúra műfaji szórása (zenés kabaré, zenés bohózat, élőkép, történeti színpadi játék, operett, vígjáték, filmszkeccs, verses műsor, bál, évfordulós ünnepség, emlékest) s az a kettős látásmód is, mely Thury Ilonában amerikai Blaha Lujzát, Petri Marikában amerikai Honthy Hannát lát vagy Jávor Pált a magyar Clark Gable-ként, Kabos Gyulát pedig pesti Chaplinként szemléli. A könyv illusztrációs anyaga számos fekete-fehér forrásreprodukciót (újságkivágat, színlap, plakát, program stb.) és néhány színes fotót is tartalmaz.
Székely Mendel Melinda: Magyar színjátszás Amerikában. Mentor, Marosvásárhely, 2013.