A Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva termében 45 művész, 64 munkája vett részt a Barabás Miklós Céh január közepén megnyílt, már hagyományossá vált, évi értékfelmérő kiállításán. Ezek között találunk festményeket, grafikákat, szobrokat, textilműveket, zománcműveket illetve installációkat egyaránt.
A kiállítás színvonalas, sokrétegű, gazdag művészeti múltról tanúskodik, és a csoport fiatalabb tagjai révén egy hasonló jövőt ígér, a következőkben azokat az alkotásokat szeretném elemezni, amelyek bennem keltették a legmélyebb benyomást.
Két festménnyel, pontosabban portréval kezdeném. Cs. Erdős Tibor 1985-ben festett Gizi c. alkotása, illetve Máthé László Jani (2014) c. műve, egyben a legöregebb és legfiatalabb tagok alkotásai, amelyek ötletes módon egymás mellett szerepelnek. A posztimpresszionimus és az expresszionimus jegyeit hordó női portrén a kék és a szürkés-rózsaszín dominál. A beállítása majdnem provokatív, a kék szemek sajátos mélységet adnak az alkotásnak. Elrabolják a néző tekintetét és így mintha visszatekint rá. Ezzel szemben Máthé László Janija egy materialista, illetve realista alkotás, amely az úgynevezett „tévégeneráció” stílusjegyeit hordozza és a fiatalok körében elterjedt művészeti felfogást képviseli.
A következő művész, illetve mű, amelyről szólnék Kőmíves Andor Rejtély című festménye. Itt a kopott szürke, rózsaszín illetve sárga színek dominálnak. A kép, amely két mesebeli lény találkozását ábrázolja, a szürrealizmus stílusjegyeit hordozza. A jelenet egyszerre lehet álom, mese vagy látomás. A néző inkább saját képzelőerejével alkotja meg a művet, nem pedig egy előre elkészített festményt lát.
Megrázó erejűek Starmüller Katalin vegyes technikákkal készített Várakozás I, II, illetve Akt I, II c. grafikái is. Ezeken az éles kolorit hatás dominál. Erőteljes piros és fekete, illetve lila vonalak rajzolódnak ki a krémszínű alapon. Míg a Várakozás I egy, a fauvizmus stílusjegyeiben megrajzolt vulkánkitörést ábrázol, az Akt I a női test egy részletét ábrázolja, növényekkel körülvéve, erőteljes szimbolizmussal.
A szobrászat terén két művész munkáit említeném meg. Az első Kolozsi Tibor Özön c. alkotása. Bronzszobrának elkészítéséhez a művész a mitológiából merített ihletet. Kolozsi művészete egyedi Erdélyben, szobrainak általában, ahogy az adott esetben is, két fő nézőpontja van. Egyszerre figuratív, szimbolista, oktató és elgondolkodtató.
Ezzel áttérnék Suba László Megtisztulás, illetve Keresztút című, fából készült kisméretű szobraira. Mindkettőnek több nézőpontja van. Míg az első egy több részből álló, jól elkülöníthető, de mégis egységes tömböt alkotó szobor, ahol a vörösre festett, emberre emlékeztető figura mintha levetkőzni szeretné saját környezetét, a második absztraktabb formát vesz fel, és üzenetét inkább a néző fantáziájára bízza.
A fent említett művészek mellett, többek között Nagy Endre, Egri István, Soó Zöld Margit, id. és ifj. Starmüller Géza, Sípos László, Valovits László és Palkó Csaba alkotásai is megtekinthetőek a kiállításon.
