Alig hinném, hogy volna olyan, a magyar kultúrába gyermekkorától fogva gyökeret eresztett ember, aki ne hatódna meg a Snétberger Ferenc balján ülő fényesmosolyú Richard Bonát hallván, amikor legderűsebb szeretetével énekli, rögtönzi a számára halandzsa-idegen szövegű Kis kece lányomat. Bár nemzedékről nemzedékre makacsul ismétlődik a kérdés: ugyan mit jelenthet a kece, az ének hovatovább identitáselemmé lett a népdal- és régizene-antológiák, iskolai énekórák és tábortüzes esték jóvoltából (mely utóbbiak alkalmával a rövidnadrágos lányok között borosüvegek is bolyonganak titkon).
S hogy a Kis kece lányom a populáris kortárs zene különféle csatornáiban is otthonra talál, azon sem csodálkozhatunk. Legújabban – persze erdélyi vonatkozású ez az új! – Visky Péter és unokatestvére, Visky Bence „reaktualizálása” tűnik fel: egy kissé dzsessz-lágyított, összhangzataiban újrafrissített, mértéktartó effekthasználattal megszólaló zene (gitár, basszusgitár, billentyűs elektrofon, ritmushangszer, búvópatakként színező cselló, fölöttük női hang – érett lányhang! – énekli a „standard” dallamszöveget) és egy hip-hopra emlékeztető, de nem feszesre ritmizált, ellenben középgyenge életérzés-szöveg, amelyhez hasonlót a huszonéves klip-készítők kilószámra tukmálnak a hallgatni vágyókra – vagy nem vágyókra. Lehet ez a szöveg „szabad ötletek jegyzéke”, lehet spontán vers, lehet nemzedéki öndefiníció (ahhoz viszont túl zilált), lehetne – ha szerényebb volna – háttér a zenéhez… „Lehet ha egymás mellett / Lehet üvegatlasz, üvegszárny / Lehet magány / Lehet ugyanaz vagy vallomás / Lehet hentes vonatállomás”.
Egy szó mint száz: bizonyos nemzedéki-kulturális elvárásoknak próbálván megfelelni ez a Kis kece lányom felemásra sikerült. (De zeneileg lényegesen többet ad, mint az Akkezdet Phiai – „Hisz Sztori” hip-hop-„kiskecéje”, amely szintén szemenszedett életérzés-litániára alapoz, elannyira, hogy az elraccsolt szöveg mellett, úgy érezzük, a zene voltaképpen „szükséges rossz” ahhoz, hogy készítői a klipet feltegyék a youtube-ra. Ami jó és tartható lehet – az szalad. A nemzedéki védjegyként működő vulgaritás és tartalmi lecsó – marad. Ősrobbanás, Hitler, Dalai Láma, lepra, Aphrodité, Sztálin, Leonardo, Elvis, Kennedy és a magyarországi populáris (szub)kultúra mai arcai – pszeudotörténeti áttekintésben. Az ő változatukban azonban a generációs hitvallás kristályosabban, erőteljesebben szólal meg, mint Viskyéknél: „maradunk mozgásban, mint minden, mint az élet, […] igazából nincs semmi sem, csak én vagyok”.) Egy szó mint száz: a Visky-unokatestvérek Kis kece lányom-változata sokkal jobb zene, mint amilyen szöveg. Kisgyörgy Ilka éneke úgy működik, mint a középkor antifónái, amelyek recitatív részeket kereteznek, tagolnak – esetünkben Visky Bence „életérzés-szövegét”. A hangszerelés arányos, nincsenek benne fölös indák, elvarratlanságok, oktalan ráhagyások. Rokonszenves, hogy a harmóniai „kapaszkodót” itt nem a basszushangszer adja, hanem egy magas és „makacs” g, amelyhez minden más viszonyul és visszatér, amely „biztos pont” az otthonos harmóniában és feloldásra váró átmenetekben egyaránt.
Nem árt tudnunk: Visky Péter alkotói ösztöndíjat kapott egy kultúratámogató alapítványtól szépirodalmi művek – nyilván elsősorban versek – zenévé-formálására. Nagy várakozással lehetünk iránta: merre fordul és hova érkezik?
ajánlat:
http://www.youtube.com/watch?v=KhnOHC-q4Yg (Visky Péter és társai)
http://www.youtube.com/watch?v=YlJQEx-rkD0 (Richard Bona)
http://www.youtube.com/watch?v=w9wlj9M0cH4 (Akkezdet Phiai)