"mert létezik egy harmadik haza"
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 6. (644.) SZÁM — MÁRCIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Király László
Sziklarajzok. Xanú
CSENDER LEVENTE
Elviselhető történeteket szeretnék írni - Beszélgetés Ferdinandy Györggyel
SÁNDOR ZOLTÁN
„Bennünk erénnyé magasztosul a gyalázat” – Sziveri János politikai költészetének társadalmi hátteréről
ANDRÉ FERENC
Mítoszok, Sziveri, Erdély
Cristian Popescu
Villanások
Szabó Róbert Csaba
Verhetetlenek
ZUDOR JÁNOS
Versei
Lovász Krisztina
Versei
Papp-Zakor Ilka
Ibolyák
Jobb Boróka
Szégyenfoltok
Szőcs István
„Élet kútja, Kancsó és Színésznő”
Borbély András
Születésnap
Bogdán László
Szerelem, színház, háború
Tari István
Világillatban
FERENCZI SZILÁRD
Vérjégkrém
Karácsonyi Zsolt
Bálhiány
Gál Andrea
A kecegányfióka, az IFET-ló és egyéb állatfajták
MOLNÁR ZSÓFIA
„mi EGY-nek összeállt”
„Ha egyáltalán van ilyen...”
Portik Blénessy Ágota
reKREÁCIÓ - Csíky Szabó S. Ágnes kiállítása
Jakabffy Tamás
A Bartók-hegedűduók – és forrásaik (újraalkotása)
Áprilisi évfordulók
 
MOLNÁR ZSÓFIA
„Ha egyáltalán van ilyen...”
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 6. (644.) SZÁM — MÁRCIUS 25.

Gabriel Liiceanu: A hazugságról. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2013.

„Hazudni emberi” – a nyelvre vonatkozó reflexióval indítja a „lingvisztikai csalást” in corpore, azaz kollektív értelmében tárgyaló tanulmányát Gabriel Liiceanu. A leginkább filozófusként és íróként ismert, de a román közéletben is aktív szerepet játszó szerző A hazugságról szóló könyve magyarul egy budapesti kiadó, az Orpheusz gondozásában jelent meg, 2013-ban. Ez mégsem meglepő, noha az európai kulturális térre általánosan vonatkozó első részét egy, a Románia sajátos helyzetét elemző esettanulmány követi. Hiszen a „szavak lezüllesztése” egyetemes jelenség – bizonyítja a könyv.

A szöveg a „szellemi tulajdontól való megfosztásként” felfogott hazugság útját keresi a történelemben, azaz az ártatlanság elvesztésének az emberi együttélés szintjén zajló izgalmas folyamatát dokumentálja három, klasszikusnak számító művel. Az első kettő, melyekből a függelékben gondolatmenetébe vágó részleteket is közöl, a görög kultúra horizontjában a Kr. e. az V. században végbement változást regisztrálja, a tudat szintjére emelve mindazt, ami a kor gyakorlatában már működött: a „jó ügy” eszközeként elfogadott rosszat, becsapást. Szophoklész Philoktétész és Platón A kisebb Hippiasz című drámája, illetve dialógusa a Liiceanu által „másodfokú/modern erkölcsnek” nevezett, máig érvényes politikai morál létrejöttét és legitimációját jelzi. A széles perspektívájú tanulmány a fentieket Machiavelli 1513-as A fejedelem című művével lépteti releváns dialógusba, megmutatva, hogyan kerül a hazugság programszerűen a közjó mint transzcendentált tájékozódási pont viszonylatába, miután a reneszánsz politikai gondolkodása az etikai-metafizikai és teológiai „terhektől” is megszabadult. 

A legérdekesebb, záró fejezet Románia elfogulatlan, éles ko/órképe. A szerző túlnyomórészt tárgyilagos, helyenként ironizáló, végső következtétését tekintve pedig egyenesen groteszkbe hajló analízise igazi deinonnak, iszonyúnak és otthontalannak az „ellopott forradalmat”, 1990 megszakított katarzisát nevezi, miután igen pontosan nyomon követte a hazugság torzuló metamorfózisait a 20. század politikai rendszereinek konstellációiban. A diagnózis: „utolsó fázisába jutott korrupció”; a Csupasz – avagy az érettségi tételekben a „szükséges rosszat” megtestesítő Spân – jegyébe fordult ország. 

A Karácsonyi Zsolt igényes fordításában, pontos jegyzeteivel olvasható tanulmány a filozófiában járatlanok számára is könnyen érthető. Záró(nyitó) kérdése annál súlyosabb: mikorra érik meg a „nép”, hogy elérkezzen Machiavelli virtuoso polgára, aki végre rendet teremt – „ha egyáltalán van ilyen”?




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében