Király Kinga Júlia: A szerencse fia. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2013.
Király Kinga Júlia legújabb kötete gyerekeknek szól, de örömmel forgathatják azok a felnőttek is, akik visszavágynak a mesék világába. A kötet két mesejátékot tartalmaz, ami részben magyar népmesékből merít, másrészt a bonyodalmat királyi eredetiséggel fejti ki.
Az első, a Tejkút, két birodalom állandó viszálykodásáról szól. Piros- és Fehérország nem a legjobb szomszédok, a határon fekvő titokzatos tejkútra mindketten igényt tartanak. Meglepetés azonban mindig akad, így a kút körül is, mert egy arra járó fáradt óriás többször is kiüríti. Sok jó ebből nem származhat, a pirosak és fehérek egyaránt felhördülnek, az óriást megkötözik. Őszinte barátság jelét a királyi gyerekek, Rózsagyöngy és Tejkispej mutatják, akik a tolvaj kiszabadításával a szülői haragot is kiváltják. A két fiatal szerelme és az óriással kötött barátságuk végül mindent megold, s még a két ország is egyesül.
Hasonlóan kalandos A szerencse fia, melynek kezdetén a megszokott népmesei felállás érvényesül: élt egyszer egy szegény paraszt, Suba Suba, akinek volt három fia, Málé, Kása és Hurka. Az ifjú legények nekivágnak a világnak, mert otthon elhokizzák az egyetlen örökséget, egy aranygarast. Ahogy azt megszokhattuk, itt is a legkisebb jár szerencsével. Furfangosságával és szerénységével kiérdemli Baltazár király jutalmát, aki neki adja legnagyobb lányát, s arról is gondoskodik, hogy az egész család királyi bánásmódban részesüljön. A történet három ördöge, illetve a hármas út vidéke kicsit Csongor és Tündére emlékeztet bennünket, míg a lányok éjszakai programja A széttáncolt cipőket juttatja eszünkbe.
A kötetben minden megvan, ami egy jó meséhez szükséges: változatos terek, mesei idő, karakteres szereplők, világok közötti átjárók, az ízes, szép magyar nyelv. A szerző eltalálja a hangnemet, történetei derűsek, kedvesek, eredetiek. A jól megformált szöveget Bakó Helén képei teszik megfoghatóbbá. Illusztrációiban finom árnyalatokkal, precíz vonalvezetéssel találkozunk.
A sokféle műfajban megszólaló Király Kinga Júlia ezúttal a mesejáték keretet választotta, ami talán azért is szerencsés, mert nem csak a mesékre vágyóknak nyújt örömöt, de azoknak a rendezőknek és pedagógusoknak is, akik színpadra vihetik.
