"emlék viháncol szabadon, koronátlan"
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 9. (647.) SZÁM — MÁJUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Lapok, folyók
Benkő Levente
"...itt maradok, nem kell innen elmennem!" - Beszélgetés Gaal György irodalom- és művelődéstörténésszel
Knut Hamsun
Éhség
Bogdán László
A nyughatatlan költő - Lászlóffy Csaba hódolatteljes köszöntése
Lászlóffy Csaba
Jelenések – John Donne
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
Versei
Roboz Gábor
Ezt ne lássa más
Horváth Előd Benjámin
Versei
Szakács István Péter
Rövidprózái
Jánk Károly
Versei
Balázs Tibor
Fókácskával Tusnádon
Szőcs István
Újrahasznosító jegyzetek
ANDORKÓ JÚLIA
Azok a hatvanas évek az Utunkban
Bakk Ágnes
Marcipánba kevert illúzió
KAÁLI NAGY BOTOND
Fehér nevetés
Xantus Boróka
Az írás terápiája
MOLNÁR ZSÓFIA
Kellemes könnyű tudomány
Lelkünk aknaszilánkjai
Szekernyés János
Természetelvű élménypiktúra
Lászlóffy Zsolt
Erdély harangoz - a mélyben
Júniusi évfordulók
 
MOLNÁR ZSÓFIA
Kellemes könnyű tudomány
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 9. (647.) SZÁM — MÁJUS 25.

Fábri Anna: Mi ez a valósághoz képest?  Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2013.

Fábri Anna legújabb, 2013-ban a Kortárs Kiadónál megjelent tanulmánykötetét forgatva revelációként hat az a könnyedség, mellyel a szerző komoly, tudományos érdeklődésre számot tartó témákat „beszélget meg” olvasójával. A gyűjtemény írásainak hangneme az alcímet igazolja: Kérdések és válaszok Jókai, Mikszáth és Krúdy olvasása közben. A problémafelvetés természetes, a felelet pedig élvezetesen adódik.

Ennek a „nagyvonalúságnak”, mellyel az irodalom- és művelődéstörténész Fábri a magyar kultúra három klasszikusának életművében tájékozódik, persze hosszú kutatómunka az előzménye. Az írónő nemcsak az illető korszak(ok) viszonyainak jó ismerője, hanem emellett monográfiája is született az említett alkotók mindenikéről. Jelen válogatás tizenegy darabja egy-egy velük kapcsolatos, szűkebb, izgalmas témát közelít meg – úgy, hogy közben kellő rálátással rendelkezik példának okáért Jókai Mór munkásságára „mint olyan” (vö. ezt a kritikai kiadás száznál több kötetével).

Az egyebek mellett a természet, az öltözködés, a politikai humor vagy a fényképészet és a választott hármas, illetve műveik viszonyát tárgyaló tanulmányokban irodalom és kultúratudományok sikeresen működnek együtt: a történelem alakulása, a társadalmi konjunktúra, az élettények itt szerves és releváns módon magyaráznak poétikai megoldásokat. A tény, hogy Jókai – mint a Kertészgazdászati jegyzeteknek is szerzője – szenvedélyes botanikus volt, hogy Mikszáth idegenkedett a gyaloglástól, esetleg Krúdy előszeretete a zónapörkölt iránt a gyűjtemény kontextusában immár nem kuriózumként, egy, a magánéletükre vetett kandi pillantás erejéig érdekes csupán, hanem szövegeik témaválasztásának, megformáltságának, a cselekmény alakításának fontos tényezői. Fábri Anna ugyanakkor azt is kijelenti, hogy egy szépirodalmi mű – önértékén túl – olvasható segítségként, hogy „felfedezzük és megértsük elődeink életét és gondolkodását”.

A kötet írásai tehát, érdekes státusuknál fogva – hiszen valahol az ismeretterjesztő és a „kőkemény” tudományos paradigma között pozicionálhatók –, elegánsan és feltűnés nélkül lépnek át különböző korok, médiumok, tudományterületek plusz a valóság határán, eljuttatva olvasójukat a magyar irodalom három fontos figurájának kevésbé ismert szövegeihez is, rámutatva a körülöttük, velük, általuk zajló társadalmi folyamatokra. Mindezt úgy, hogy közben gyakran még lábjegyzetre sincs szükségük. Ami nem is kevés.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében