"Szél ritmusára omlik a látszat"
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 11. (649.) SZÁM — JÚNIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A művészet örökös korszerűtlensége
Vallasek Júlia
Angolkeringő 10. A kellemetlen tanú
Leena Krohn
Szavak képmása
Benő Attila
Versei
Boda Edit
Versei
Simonfy József
Versei
Lászlóffy Csaba
Jelenések – John Donne
Cseke Róbert
Versei
BENE ZOLTÁN
Áram
Pethő Lorand
Versei
Horváth Előd Benjámin
Természetes mítoszok - Interjú Papp Zakor Ilkával
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
A résekkel való bánásmód. Véres villámkritika
Codău Annamária
A reneszánsz ember szakmája
Tóth Mária
A francia csipke
Szőcs István
„Az út előre csak visszafelé vezet” - Kátay Mihály: Etruszk sugallatok I.
Gyenge Zsolt
Rivaldafény a színfalak mögött - Beszámoló a 67. Cannes-i Filmfesztiválról
LOVASSY CSEH TAMÁS
Vérvalóság
Benke András
„Mondhatna jövendőt, ha volna…”
Borsos J. Gyöngyi
„utadra virágot adok/, s e virág néked lángot ád”
Az emlékezet pártján
MÁRTON EVELIN
Titkok a hátsó udvarból
Jakabffy Tamás
Az utolsó tánc
Hírek
 
Simonfy József
Versei
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 11. (649.) SZÁM — JÚNIUS 10.

zöld

házam öreg falai mire
átmelegszenek a nyárnak vége
semmi újat nem teremtek
már csak bütykölöm életemet
napjaim teljesen elnéptelenednek
úgy el tudok szomorodni
kié vagyok ördögé istené
néha örülök boldog sosem
körülöttem minden mozog
kering funkciói szerint
énjeim a csillagképeim
valaki dörömböl bennem
tele vagyok csordulásig
tele vagyok félelemmel
kockasötétben sírkó fekszem
mint aki évszázados álmából
ébred nem tudja ki
s benne ki ébred
állok üres kézzel szavak
nélkül több vers nincs
fűszál amivel fényre
írtam kifogyott a zöld


ez lennék

megint nélküled alszom el
nem akarok meghalni még nem
egy kéz nyúl felém nem a te kezed
borzasztó ahogy most vagyok
körmöm feketedik el
állok a földig érő tükör előtt
nem mutat semmit megyek
a fényképészhez képen a semmi
ez lennék jelenemhez viszonyítva
ez a legsikerültebb fénykép


partot

messze sodródtam a születéstől
nem találkozom szembejövőkkel
éj-nap éj-nap azt sem tudom
merre kelet nyugat dél észak

csónakom szétrohadt kezemben csak
két evező csapkodom a vizet
eszeveszetten félőrülten
fönn dögkeselyűk köröznek

partot nem látok rég


amerre

mennyi út
felét sem jártam
be ahogy kenyeremre
méz csöpög az
éjszaka csöndje
hold óriás
bogyójából csipegetek
egy fűszálat
tartok kezemben
arra megyek amerre
kileng a zöldje.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében