(Folytatás előző számunkból)
Az A T L hangzókat tartalmazó szavak az ATLanti óceán mindkét partjának nyelveiben előfordulnak, „víz” vagy „vízzel kapcsolatos” jelentésben. Gondoljunk az Etelköz (Atelkuzu) és a kelet-európai nagy folyók hasonló megnevezésére! Különben egy krónikás vélemény szerint az Atilla név eredeti magyar változata Etele. S innét jön a játékos, de messzire vezető szólás: Atilla étele: itala! Sokszor felemlegetett állítás szerint a székelyek, e magyar népcsoport „Atilla népe” volt. Vagyis a hun király halála és birodalmának összeomlása után egy kis csoport „nem ment vissza” keletre (vagy délre, a Balkánra) Csaba királyfival, hanem valahol Erdély és Magyarország határa körül meghúzódott, majd Árpád seregével egyesült. Hatalmas irodalma és legendaköre van e kérdésnek, csakhogy … csakhogy felmerül néhány „csakhogy!”1
Középkori latinsággal a székelyek neve siculus volt. Csakhogy az Ókor is tud egy siculus nevű népről: Szicília lakóiról. Sőt, Délnyugat-Európa bizonyos területeiről is ismerünk siculusokat, a keltoszkithák vagy keltiberek közé sorolt népséget. A görög szekelosz, az egyiptomiak szekelsa vagy sakarusa néven emlegetik, egy időben a tengeri népek (hau nebu) közé sorolják őket. Ezt a névhasonlóságot egy évezreden át mindenki csuklás nélkül vagy éppenséggel nagy csuklással lenyelte. Ha jól emlékszem, Petrus Ransanusnak, a Mátyás király udvarában élő olasz történésznek jutott eszébe először megmagyarázni. Atilla seregében létezett volna egy szicíliai légió, és innét…2
Anélkül, hogy részletekbe mennénk, a siculus népnévvel együtt járt egy örökös szomszédnépük neve, a secanus (még Szicíliában is) a „szegény” szó átírása (görögül szigüni). Volt egy helynevük Szicíliában, Segesta, ma is megvan, de megvan a Somogy megyei Segesd (Alsó- és Felső-), Pannonia római korában Segestum Sabae. Volt egy Segestica Horvátországban, ma Siscia, és létezik ma is Segesvártól délre pár kilométernyire Segesd! (Románul: Şaeş)3
Ám itt van a legfantasztikusabb: Italos király neve, akiről Itáliát elnevezték, legalábbis a legenda szerint! Nemcsak alakilag, de jelentésileg is csak változata az atil, atl szavaknak, mivel egyes népeknél a víz is italnak számított. Minden nehézség nélkül elképzelhető, hogy az Atila és Itala nevek egymást jelentik. Akár tévedésből, emlékezet-romlásból is felcserélődhetnek. Így a torcellói „Attila trónja” lehetett valaha az Italáé is!?
Természetesen a kubikfejű professzor feljajong: „Mihit keheresnének magyarok a Földközi-tengeren, annak is a közepén?” Nos, nemcsak a Szküla, „Szikla” név (Kátaynak „Csilla” is), de kissé délebbre ott tárul fel a Sirtis-öböl, nagy és kis, ami bizony Szirtest jelent! Keletebbre meg a nagy sziget, Ciprus, régi kiejtési alakja Küprosz, Kűpiros, azaz „piros kő”, mivel a rézbányászat legősibb hazája (lásd: cuprum) és még annyi minden! Megjegyzendő, hogy a Földközi-tenger környékének quasi-magyaros szókincse nem „horvátistvános”, költői etimologizációzás. 1841-ben jelenik meg Movers német tudós könyve a föníciaiak történetéről, amelyben többek közt olvasható, hogy „a magyarok őshazája a feniciaiak szomszédságában leledzett.” (Vagy fordítva?) Ezen a nyomon indult el fél századdal későbben Fáy Elek, amikor megírja A magyarok őshonát (1906). Egy mendemonda szerint az akkori magyar közoktatási miniszter a teljes példányszámot felvásárolta, nehogy a közönség kezébe kerüljön. Be nem tilthatták, mert Elek is abból a bizonyos híres családból származott. Mindenesetre egész meglepően széles körökben ismeretlen!
Egy személyes hozzáadni valóm is akad ehhez. A föníciaiak az énekes rabszolgalányt Kades-nek nevezték. Az észak-
mezőségi Magyardécsében gyűjtött népballadában, az elrabolt királylányt magával hurcoló Vitéz így parancsol rá: Hej kegyes, hej kegyes, fújjad az éneket!
Egyébként ezt az őshazát jelölte meg Desericius is úgy kétszáz éve! Nekem ugyan közönyös, hogy „feljebb” vagy „lejjebb” volt a sok őshaza, mert Magyar Adorján tanításait fogadtatja el velem egy hosszú élet teméntelen olvasmányából és elmélkedéséből kisarjadt meggyőződés, hogy az őshaza éppen ott van, ahol élek. Azonban én is azt vallom, nincs is olyan nagy különbség a hazák, ősiek és újak jelentősége között, mint ahogy megannyi történész, nyelvész és jámbor olvasó hiszi vagy hinni vágyja. Ma például megint magasra csap egy keletáhító, keletiséget sóvárgó újromantika. Altaj-hegység, Pamír-fennsík – pedig „Kelet” csak nézőpont kérdése. A legtöbb ember számára tartalmatlan szólam. A Föld ugyanis gömbölyű. És hogy mi a „keleti” és mi az igazán autochton, az legfeljebb a rovartan s hasonló tárgyak kutatóit érdekelheti! Például a pulyka vitathatatlanul amerikai eredetű baromfi, csak rá kell nézni a feje körüli cirádák maya vonalvezetésére. És az angolok és amerikaiak mégis turkey-nek, azaz „török”-nek nevezik; és Magyarországon, például, évtizedekkel Amerika felfedezése előtt is sütötték már és „indiai tyúknak” nevezték. Ugyanez a helyzet a törökbúzával is. És emiatt is, igazat adok, mint olvasó, Kátaynak: a történelmet összezavarták a fontoskodók, a pontoskodók, az irígyek, a sok Dr. Doc. Wieheister. A történelem és az életeszmények is nagyon össze vannak zavarva, ezért egyetértek Kátay Mihállyal, aki a művészet-kutatáshoz fűződő meditációk útján, Hamletként igyekszik „helyretolni azt”.
„Gyermekkoromban a vadlibák ébresztették fel bennem az életút keresésének vágyát… Az ő útjuk az én utam is. Az ő útjukon nemcsak vándormadarak jártak. Földi vándortársaik, az észak és dél között oda-vissza bolyongó lények testetlen árnyai is hozzánk kapcsolódtak időnként gondolataikkal, üzeneteikkel… Az én társaim Szkülla gyermekei. Szkülla másik neve Tür-szénisz vagy Tür-Asszénisz… Etruszk asszony. Az ő fiai és leányai a tankönyvek nyelvén etruszkok. A beszélgetés velük azóta sem szűnt meg. Természetesen nem a tudósok – egymásnak írt – történelmi meséit ismételgettük”.
Jegyzetek
1 Attila (magyarosan Atilla) nevét a Kárpát-medencében talán csak az egyetlen Attala őrzi, Somogyban. Csaba helynév viszont sok van, mert Magyar Adorján szerint közszói eredetű, „üstökös” jelentésű.
2 Freemann J. angol szerző nagy terjedelmű műve (1890 körül íródott), Szicília története, az interneten olvasható.
3 A magyar akadémiai történetírás nem veszi tudomásul ezeket az adatokat, pl. Benkő Lóránd szerint a Dunántúlon eredetileg nem voltak székely lakosságú helységek.
