"Virágok. Csalogány. Nyár hintáz éghegyen."
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 13. (651.) SZÁM — JÚLIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A kultúra bőre
BIRÓ ANNAMÁRIA
„Nem tudok sem ide, sem oda tartozni” - Beszélgetés Vincze Ferenc íróval, irodalomtörténésszel
Pomogáts Béla
Szabédi László 2014-ben - Trianontól a „harmadik útig”
Bogdán László
Ovidius: Barbár vidéken
Vincze Ferenc
Ágyneműtartó
Tóth Mónika
versei
GOMBKÖTŐ MAGDÁS EMŐKE
Életmozaik
Horváth Előd Benjámin
A végesség biztonsága - Horváth Előd Benjámin interjúja Adorjáni Pannával
A kiszolgáltatottság nehéz mámora
Szőcs István
Költő, hazudj, de rajt’ ne fogjanak
Hertza Mikola
rövidprózái
ÁFRA JÁNOS
A kivonat
MIRCEA DINESCU
Románc
Egyed Péter
A beatkorszak költője
MIKÓ IMOLA
Faust a templomban
LOVASSY CSEH TAMÁS
Mi történt három évig? - Beszámoló a Galactoria fesztiválról
Láng Orsolya
Az ismerős mellékes
Codău Annamária
A mátrai szénégető és a „european dream”
Határ-összemosódások egy zöld fotel körül
Portik Blénessy Ágota
Szemtől szembe - Találkozás Kudor Duka István portréival
Lászlóffy Zsolt
A felejtés színei
Hírek
Irodalmi pályázat – eredményhirdetés
 
Karácsonyi Zsolt
A kultúra bőre
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 13. (651.) SZÁM — JÚLIUS 10.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét után már néhány hete véget ért a budapesti Ünnepi Könyvhét is. Mondhatjuk: sikeres lett mindkettő, de mennyire más volt a két hely színe, hangulata – és itt a terekről lesz szó elsősorban.
A Vörösmarty tér zsúfolt kavalkádja a maga nyitottságával és a kolozsvári, a maga „zártságával” két külön világ – mert utóbbi esetében a fő helyszínhez, a Bánffy-palota árkádjai alá jutni csakis úgy volt lehetséges, hogy beléptünk a kovácsoltvas kapun, és csak aztán tárulhatott elénk az, ami a kortárs irodalom, napjaink könyvkiadása ünnepi teréül szolgált. Előbbi egy nyílt tér, utóbbi egy zárt kert, amolyan hortus conclusus hatását keltette és mindkettőnek megvolt a maga varázsa.
Természetesen egészen más egy fővárosban könyvhetet szervezni és egészen más a hangulata, ha azt az erdélyi magyar kultúra fővárosában, Kolozsváron hozzák tető, árkádok alá, egy olyan „vidéki” nagyvárosban, ahol évközben számos rangos esemény, színházi-, zenei- és filmfesztivál örvendezteti a kortársi kultúra iránt rajongókat.
A rajongások, tapsok, éljenzések, ünnepi hangulatok közepette azonban kénytelenek vagyunk felfigyelni arra, hogy valami még mindig nem működik úgy, ahogy az méltó lenne egy eljövendő európai kulturális fővároshoz. Lelkesedések és lendületek ide vagy oda – a kultúra kénytelen pattogzó vakolatok előterében megmutatni: létezik, terjed, hullámzik, változik, a maga természetes útján, lakói vannak, csak az épület, a test felszínén akadnak gondok.
A helyszínválasztást a Bánffy Miklós-emlékév tette indokolttá, de talán az is, hogy a szervezők úgy gondolták: a régi falak között, egy belső udvaron berendezett tér felhívhatja a külvilág figyelmét arra – bármennyire is pesszimisták sokan, a kultúra, az irodalom érverése igenis kitapintható, nem csupán a tartalomra, a külcsínre is adnak a kiadók, akik megérdemelnék, hogy legközelebb már ne szembesüljenek az általuk megcélzott olvasók az eljövendő kulturális főváros egyik kiemelt fontosságú épületének sanyarú állapotával.
Mert nem hiheti senki, hogy a test, a létfontosságú szervek tökéletesen működnek, ha a kultúra bőrén újra és újra repedések, foltok éktelenkednek, korántsem európai módon.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében