"gyöngyszemek emelkedtek a mélyből"
Kereső  »
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 15. (653.) SZÁM — Augusztus 10
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Fekete Vince
A hegy
Papp Attila Zsolt
Beszélgetés Csender Levente íróval - Ahol még van tétje az irodalomnak
Jancsik Pál
Egy igazi erdélyi humanista
FRANCISCUS HUNYADINUS
versei
Marius Tabacu
Szavak sűrűjében
Boda Edit
versei
Tóth Mária
A lámpa
Vass Barna
versei
Bonczidai Éva
Porcelánbalerina
FISCHER BOTOND
Anya a zsebben
Horváth Előd Benjámin
Bánni a felületekkel - Horváth Előd Benjámin interjúja Székely Örssel
Lassan kibomló ostinato
Szőcs István
Az irodalom emlékezete – és a történelemé (I.)
Molnos Lajos
Egy szerencsés ember
Simoncsics Péter
Weöres Sándor nyelvi bravúrjai
Jakab-Benke Nándor
Egy szinte egyedi duplikátum
Varga Anikó
Kisvárda, idén is
Dávid Anna Júlia
Találkozás a Moszkvásokkal
MAJOR ZSUZSA
Az éjszakai iskola mestere
„És… a költészet látvány, a teremtés akarat”
MESTER GYÖRGYI
Le a kalappal
Visky Mária
A szépség és emberségesség jegyében
Hírek
 
Fekete Vince
A hegy
XXV. ÉVFOLYAM 2014. 15. (653.) SZÁM — Augusztus 10

Azt szerette volna megmutatni, a tisztás szélén azt
a kocsmafélét, azt a hegyi csárdát, vagy annak
a nyomát,  az egykori teraszos verandával, ahol
                  hétvégeken, gyerekkorában a pázsit
tele volt flekkenezőkkel, a tűzrakó helyeken
szétterített parázs izzott, a rostélyokon pácolt
húsok sültek, s ahol átellenben a hegykúp, egy magát
hősiesen tartó, omladozó oromfallal meredeken
                   emelkedett a magasba;

a tisztástól jobbra, a fák között valamikor még
kádas fürdő, odébb mofetta, majd fennebb három,
deszkával bélelt fürdőmedence várakozott. Keskeny
                   ösvények kanyargóztak, csúszós gyökereken
kellett átgázolni az emelkedőn, a közelben borvíz-csorgó,
s a lábak alatt halkan szortyogó vasas, kénes iszap.
Vizet melegítő és vizet szivattyúzó kazán töfögött,
                    hangja még most is idehallszik.

Odafent kicsi léckapu várt a strand bejáratánál, zöldre
mázolt, foghíjas, korhadt lécekkel, lengő, kóválygó
kabinajtókkal, egy elárvult kisasztallal, ahol valaha
                    jegyet árult egy nénike, bennebb pedig
 a deszkával bélelt medencék: a „barna”, a „hammas”
és a „csokoládé”. Alacsony gerendakorlát vette körül
őket, felső szegélyüket széles, gyalult deszkák fedték –  
                    jól el lehetett nyújtózni rajtuk a napozóknak.

A strand végében kabinok sorakoztak, oldalt és hátul
is deszkakerítés állt, mögötte egy meredeken föléje
szökő hegyoldal. Falépcsők vezettek le a medencékbe,
                     jobbról és balról folyt, zubogott bele a borvíz.  
Fehér gyöngyszemek emelkedtek a mélyből, majd
pukkantak szét a felszínen. – És ott álltak, tizedik osztály
végén, a léckerítés melletti padon, azon a csoportképen,     
                    együtt lányok és fiúk, előttük magasodott

a hirtelen magasba szökő domb, és mozdulatlanságukban
volt valami furcsa tehetetlenség azon a régi, fekete-fehér
fotón, amit fogalma sincs, ki készített: mintha szemből,  
                    föléjük magasodva az a hatalmas
képződmény, a hegyoldal, a fáival, köveivel, növényeivel
omlani készülne, és ők ott állnak azon a képen, mind
a huszonegyen, nyári vakáció elején, mozdulatlan, és még
                    csak  meg sem próbálnak félreugrani.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében