"valaki ismét megérkezett"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 1. (663.) SZÁM – JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Tördelt századok, huszonöt év
Szilágyi István
HELIKON
Demeter Zsuzsa
„Döbrentei nekünk oly zsurnált ad, amelyet reményleni nem mertünk volna” - Erdélyi Muzéum (1814–1818)
Király László
Karácsony egy Felhőn
Papp Attila Zsolt
Valaki ismét megérkezett
Fekete Vince
versei
Sigmond István
Randevú Európának
Vallasek Júlia
A lehetetlen kísértése, avagy hogyan (ne) vitatkozzunk az irodalomról
Lászlóffy Aladár
Cinegék mélyrepülésben
Bálint Tibor
Keserű fohászkodás
Mózes Attila
A hódító múmia
Király Farkas
Karácsony
FARKAS KRISTÓF LILIOM
A fordított város
GYÖNGYÖSI BÁLINT
rövidpózái
FÜLÖP GYÖRGY
versei
GELLU NAUM
Zebegény űrutazása
ANDORKÓ JÚLIA
Irodalom a korai Utunkban
Szőcs István
Morgondiózus jegyzetek VI.
FERENCZI SZILÁRD
A vég elviselhetetlen könnyűsége
CSUSZNER FERENCZ
Megtestesületlen történetek – Interferenciák 2014
Benke András
Történet(ek) határok nélkül
MOLNÁR ZSÓFIA
Az örökkévalóság tágas távlatában
„Cicoma-szavai lehullnak rólam”
Jakabffy Tamás
Kőrössy – és Cicero
Szekernyés János
Szenvedés és megdicsőülés
Hírek
 
Karácsonyi Zsolt
Tördelt századok, huszonöt év
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 1. (663.) SZÁM – JANUÁR 10.

Az évfordulók, mint ez is, hogy immáron huszonöt éves lett a Helikon, okot adnak az ünneplésre, hiszen az elmúlt negyed évszázad alatt többször is előfordult: komoly veszélyek fenyegették a folyóiratot. Szerencsére a Helikon mitikus csúcsa éppen elég magas volt ahhoz, hogy a hétköznapok hullámai ne tudják elborítani. Mindig akadt aranytartalék, ami a folyóiratot megtartotta és előre vitte – és ez nem volt más, mint maga az irodalom, ami túl minden ünnepélyességen, azért jön létre, hogy széttekinthessünk magaslatairól, tágas síkjairól. Mert az irodalom erősebb tekintettel bír, mint bármilyen 21. századi űrbetekintő távcső, nem csupán az elmúlt évezredekben megtett szellemi utazások helyszíneire világít rá, de képes felfedni, legalábbis részben, az eljövendő éveket, századokat is, például azzal, hogy tudatosan felvállalja: a mindig holnapi, örökkön ismétlődő lapzárták utáni olvasónak kíván szólni.
Az ünneplés, az ünnep arról is szól, hogy összegzünk, megszemléljük a számunkra adott tájat, és látható, hogy a lap olyan sajátos, jól felismerhető irodalmi teret hozott létre, amelytől nem lehet eltekinteni. Nem csupán azért, mert indulása óta kiemelt célja volt az ifjak, a tizenöt és huszonöt év közötti ifjak, a pályakezdők támogatása, de annak okán is, hogy a múltról sem kívánt megfeledkezni soha. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy ami korábban egy időre háttérbe szorult – a társművészetekre való hangsúlyos odafigyelés –, ismét fontos részévé vált folyóiratunknak, mert olyan időket élünk, amikor a kultúra különböző szférái számára egyre égetőbb kérdés, hogy egymásra odafigyelve rendezzük sorainkat a mai, egyre inkább a képi beszédmódra figyelő világban, nyomtatott és virtuális terekben egyaránt.
Fontos tehát szólni arról, hogy a lap indulásakor az alapító főszerkesztő Szilágyi István mellett önmagáért beszélt a szerkesztőségi névsor: Király László, Sigmond István, K. Jakab Antal, Mózes Attila, Lászlóffy Aladár, Szabó Gyula, Egyed Emese, Molnos Lajos – és Fekete Vincéről sem feledkezhetünk meg, aki 1993-tól több mint egy évtizeden át irányította az ifjakat felkaroló Serény Múmiát. És szólni kell a negyed évszázad alatt közölt szerzők százairól is, bár terjedelmi okokból nem sorolhatjuk fel valamennyit...
A Helikon elsősorban a fentebb említetteknek és a jelenleg tevékenykedő szerkesztői és szerzői csapatnak, no meg az Olvasók Birodalmának és más intézmények hathatós támogatásának köszönhetően vált azzá a folyóirattá, amit nyugodt szívvel vehet kézbe, pörgethet világhálós terekben a mindenkori irodalomkedvelő.
Ezért történhet meg, hogy ha az évszázadokba tördelt magyar irodalom egyetlen, jól körvonalazódó folyóiratcímlapként jelenik meg szemünk előtt, akkor a kolozsvári Helikon is fontos szóként, gyűjtőfogalomként bukkanhat fel rajta, miközben a címlap mögött nem rejlik más, csupán a jövendő.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében