"valaki ismét megérkezett"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 1. (663.) SZÁM – JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Tördelt századok, huszonöt év
Szilágyi István
HELIKON
Demeter Zsuzsa
„Döbrentei nekünk oly zsurnált ad, amelyet reményleni nem mertünk volna” - Erdélyi Muzéum (1814–1818)
Király László
Karácsony egy Felhőn
Papp Attila Zsolt
Valaki ismét megérkezett
Fekete Vince
versei
Sigmond István
Randevú Európának
Vallasek Júlia
A lehetetlen kísértése, avagy hogyan (ne) vitatkozzunk az irodalomról
Lászlóffy Aladár
Cinegék mélyrepülésben
Bálint Tibor
Keserű fohászkodás
Mózes Attila
A hódító múmia
Király Farkas
Karácsony
FARKAS KRISTÓF LILIOM
A fordított város
GYÖNGYÖSI BÁLINT
rövidpózái
FÜLÖP GYÖRGY
versei
GELLU NAUM
Zebegény űrutazása
ANDORKÓ JÚLIA
Irodalom a korai Utunkban
Szőcs István
Morgondiózus jegyzetek VI.
FERENCZI SZILÁRD
A vég elviselhetetlen könnyűsége
CSUSZNER FERENCZ
Megtestesületlen történetek – Interferenciák 2014
Benke András
Történet(ek) határok nélkül
MOLNÁR ZSÓFIA
Az örökkévalóság tágas távlatában
„Cicoma-szavai lehullnak rólam”
Jakabffy Tamás
Kőrössy – és Cicero
Szekernyés János
Szenvedés és megdicsőülés
Hírek
 
GELLU NAUM
Zebegény űrutazása
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 1. (663.) SZÁM – JANUÁR 10.

49

Nem mondom tovább, miket írtak
A helyi újságok másnap,
S az se fontos annyira,
Mit szólt az Akadémia,
Hisz minket jobban érdekel,
Amit Zebegény jegyzett fel:

„Részletezni oktalanság,
Milyen is a súlytalanság,
S milyen volt az út a Holdig,
Mesélgethetném azt holtig.
Lényeg az, hogy megvolt minden,
S az Apollóval Holdat értem.
De ahhoz már őszintén szólva,
Hogy gyalog kilépjek a Holdra,
Vagy hogy űrjárgánnyal menjek,
Nem éreztem semmi kedvet.
A Holdon szép, kétségtelen,
S lett is volna mindenem:
Radarom, védősisakom,
Kamerám, sűrített tejem,
S jól éltem ott űrkekszeken,
De hideg volt mégis nagyon,
Ez volt a legnagyobb bajom.
Így az indítógombot én
Meg is nyomtam könnyedén.
Az űrhajó így útra kelt,
Én itt ülök énekelve
Néhány vidám éneket,
S száguldok vissza a Földre...”


50

Ó, mily szerény, ó, mily szerény,
És mily szűkszavú Zebegény,
A műkedvelő űrhajós,
Az ismeretlen űri hős!

És minthogy az ő hősi tette
El lett tán kissé feledve
(A tévé sem közvetítette,
Ez a mulasztás hallatlan,
S fölöttébb igazságtalan),
Megérdemel egy hálahimnuszt –
Egy költő igazságot így oszt.


51

Dicsőítő himnusz Zebegényhez,
az első pingvin-űrhajóshoz

Éljen hát, sokáig éljen
A bátor pingvin-űrhajós!
Ki szállt, rettenthetetlen,
Napsütésben és hidegben,
Túl rossz időn s a jón,
Egyesegyedül kuksolva
Egy aprócska űrhajóba’,
És végül följutott a Holdra!
És zengjen aztán hálaének
A régi űri dereglyének,
A hajtóműnek és motornak,
Hogy az úton be nem horpadt.
És éljen főként Zebegény,
Ki szállt a csillagok között,
És egyiknek sem ütközött!

És éljen még a pingvinnemzet
Hogy ilyen rátermett hőst nemzett,
Egy ideális űrhajóst,
Rá hulljon minden hála most!
S éljen, ki megérdemli még,
Éljen a csillagos ég!

És éljen főként Zebegény,
És minden, mit a zsebe rejtett,
Tej, mit tubusba sűrítettek,
Éljenek még az űrkekszek,
Az űrruha az űrsisakkal,
A ruhazseb a zsebradarral,
A legeslegutolsó csavar,
Éljen az indítógomb,
Amit ha megnyomsz, nincsen gond,
S most is segített Zebegényen,
És főleg minden, minden éljen!



BALÁZS IMRE JÓZSEF fordítása


Forrás: Gellu Naum: Cărţile cu Apolodor. Paralela 45, Piteşti, 2012. A fordítás Majtényi Erik korábbi magyarításának szereplőneveit használja, a könyv általa lefordított részeinek kiegészítése.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében