"Hordja a szél a földön, viszi a szél az égen"
Kereső  »
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 20. (466.) SZÁM - OKTÓBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Lászlóffy Aladár
Ötvenhat
Dávid Gyula
Október huszadikán Kolozsváron
Benjámin László
Elesettek
Markó Béla
Egy hosszú forradalom
Buda Ferenc
Tizenöt-húszéves halottak
Pesten esik a hó
Páskándi Géza
Hiszekegy helyett
Betyárrigmus ötvennyolcban
Utassy József
Pohárköszöntő
Nagy László
Karácsony, fekete glória
Varjú-koszorú
Ágh István
A parlamentnél
Petri György
A 301-es parcellánál
Nagy Gáspár
Ők már hiába várják...
Szőcs István
MORFOND - Az igazi hazugságra vezérlő kalauz
Köllő Csongor
Jelen múlt jövő (koszorú)
Bálint Tamás
A pap leánya birtokostul
Malheur
Jog az első éjhez
A tett helyszíne
Kukorelly Endre
Ideá(lo)król
Varga Melinda
Egy szerelemtrió történetéből
Móritz Mátyás
A feddhetetlen
Bereczki András
Hét és fél nap
Pomogáts Béla
Az erdélyi magyarság lelkiismerete - Sütő András öröksége -
Terényi Ede
MOZARTRÓL MOZARTTAL - "Az én kedves Haydn barátomnak!"
Novemberi évfordulók
 
Terényi Ede
MOZARTRÓL MOZARTTAL - "Az én kedves Haydn barátomnak!"
XVII. ÉVFOLYAM 2006. 20. (466.) SZÁM - OKTÓBER 25.

1785 szeptemberében az Artaria kiadónál megjelenik Mozart hat vonósnégyesének partitúrája Haydnnak szóló meleghangú ajánlással. A szöveg érdekes és tanulságos is: „Egy apa, aki elhatározta, hogy fiait kiküldi a nagyvilágba, úgy vélte, annak a híres embernek védelmébe és oltalmába kellene elhelyeznie őket, ki a sorsnak jóvoltából még hozzá a legjobb barátja. – Íme itt hozom neked, Te Híres Ember, legkedvesebb Barátom – íme az én hat fiam. Ők, igaz, hosszú és fáradságos munka gyümölcsei, mégis, reménységem... (miszerint ennek legalább részben jutalmát látom majd) azzal biztat, hogy egy napon majd vigaszomra lesznek. – Te magad, legkedvesebb Barátom, e városban mikor utoljára tartózkodtál, megelégedésedet nyilvánítottad. E biztatásod bátorít elsősorban, hogy ezeket neked ajáljam, remélem, nem lesznek teljesen méltatlanok kegyedre. – Fogadd őket jóindulattal, légy Apjuk, Vezérük, Barátjuk. E perctől fogva átengedem neked felettük való jogomat, de kérlek, légy elnéző hibáikkal szemben, melyeket apai szemem elfogultsága elrejtett előlem, és őrizd meg továbbra is nagylelkű barátságodat az iránt, aki azt annyira megbecsüli, – egész szívemmel tiéd vagyok, legkedvesebb Barátom, legőszintébb barátod, Bécs, 1785, szept 1. W. A. Mozart”
Ez a hosszú ajánlás a sokszor ismételt és nagybetűs kezdéssel kiemelt Barátom szóval, Haydn óriásivá felmagasztalt megszólításával („Te Híres Ember”,) a saját magára vetített „megalázkodás” mindenféle jelével („híres embernek védelmébe és oltalmába, légy elnéző hibáikkal szemben”, stb.) Mozart különös lelkiállapotáról tanúskodik. Barokk retorika, rokokó etikett és őszinte nagyrabecsülés keveredik össze egyfajta segélykiáltással. Mozart roppantul egyedül érezheti magát, hogy ennyire keresi a Haydnhoz való kötődést. Szellem keres szellemtársat, mert ez a szellemi rokonság fontosabb a vérrokonságnál. Mozart APÁT keres nemcsak gonddal írt hat vonósnégyese („nagyvilágba küldött fiai”) számára, de még inkább saját maga részére. Haydn Papa! – mondták már életében is Haydnnak, de Mozart valóban annak is tekinti Őt.
A hat vonósnégyes – az általános értékelés szerint nemcsak a mozarti, de a zeneirodalom legcsodálatosabb remeke, amit valaha erre az együttesre komponáltak. Kilencévi szünet után és valóban „hosszú és fáradságos munka gyümölcseként” születtek négy év alatt. Az első mű dátuma 1782 dec. 31 (Szilveszter napja), az utolsó 1785 jan. 14. Leopold Mozart éppen ez időben érkezik fia és menye látogatására, néhány héttel később, 1785 február elején. Első Salzburgba írt levelében számol be fia mindennapi életéről, hangversenyeiről, éppen készülőfélben lévő műveiről és Haydn látogatásáról fia otthonában. Erről írja leányának: „Szombaton Haydn József úr és a két Tindi báró volt nálunk, az új quartettokat játszották, de csak a három legújabbat (a hat Vonósnégyes nr. 4, 5, 6 darabját T.E.) amelyeket a másik háromhoz, melyek már megvannak nekünk, hozzáírt – ezek kissé könnyebbek, de kítűnően megkomponáltak. Haydn úr ezt mondta nekem: „Isten színe előtt kijelenthetem Önnek, mint becsületes ember: fia a legnagyobb zeneszerző, akit személy vagy névszerint ismerek. Ízlése van és azonkívül legnagyobb zeneszerzői tudása”.
Ritka találkozás és kölcsönös megbecsülés zsenik között. Haydn teremtette meg a vonósnégyes műfaját, kiszabadítva azt a divertimentók könnyed világából, tulajdonképpen „szimfonizálta” ezt a műfajt. Mozart neki ajánlott hat vonósnégyese a Haydn-i úton haladva ér el a műfaj betetőzéséhez. Beethoven már erről a magaslatról indul a végső hegycsúcsok meghódítására ( négy év múlva Beethoven is találkozik Mozarttal). A vonósnégyes műfaja e három zseni egyedülálló szellemi összefonódása.
Négyévi szorongatottság (új életkezdés, megélhetési gondok, apa-fiú ellentét és mindehhez még belső lelki átalakulás, amely még a komponálást is hátráltatta) után Mozart végre fellélegzik: MINDEN RENDBEN VAN! Kedves verset küld a házasságáról nővérének, aki 33 évesen végre férjhez megy, íme a versike:

A házasságban sok történik,
Mi szinte rejtély még neked
Megtudod tapasztalással,
Hogy mit tett Éva, ami által
Azután Káin született
Nővér, az ily kötelesség
Néked is kedvedre essék,
Hidd el, megtenni nem nehéz!
Bár mindennek van két oldala,
A házasság sem csupa dana,
S néha bánat is benéz,
Ha férjedurad arca setét
S anélkül, hogy érdemlenéd,
Bánt rosszkedvű beszéddel:
Férfiszeszély ez, tudhatod
S mondd: legyen meg akaratod
Nappal – s az enyém éjjel.

Őszinte testvéred
          W.A Mozart




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében