Martini Yvette: A tizenhetedik vendégpapucs. Koinónia, Kolozsvár, 2014.
„Lehetetlenül” szeretik egymást a királyi család tagjai Martini Yvette bájos történeteiben, és ez a lehetetlenül szeretés teszi lehetővé a játék és a megértés beépítését a mindennapi vasalás, szerelés, főzés, takarítás tevékenységei közé, átesztétizálva, elbeszélendő emlékké avatva minden apró mozzanatot.
Óciusz király, Taka királynő, Nerokozéno herceg és PimPim hercegnő úgy él a palotában (amely kívülről ugyanúgy néz ki, mint egy egyszerű lakóház), hogy együtt formálják harmonikussá és idillivé a közös teret. Az alkotás gesztusa és a fantázia működése meghatározó a család mindennapjaiban, legyen szó akár rántott hógolyó madárlátta tejmártásban való elkészítéséről, vasalatlan ruhák felszabdalásáról és szőnyeggé szövéséről, trambulinra és zongorára emlékeztető vendégágy összerakásáról vagy pár nélküli színes vendégpapucsok megvarrásáról. Ha nem is sikerül minden az elképzelések szerint, a kudarc, az elégedetlenség, a bosszankodás ismeretlen fogalmak; még a mindennapos farsangolást megelégelő édesanya házisárkányhoz való hasonlítása is kedves bókként hangzik el. Ennek a megértő, egymáshoz türelmesen való viszonyulásnak a megrajzolása nem didaktikus, moralizáló keretek között történik, hanem egy megtapasztalt-megtapasztalható élménysorozat impresszióinak a rögzítésével. Nemcsak elhangzik, hogy a királyi család élete rendkívül színes: a tíz lazán szerveződő történettel olyan illusztrációk szövődnek össze szinte szó szerint (például a vasalószobából kiszabaduló ruhadarabok eltévednek más oldalak bekezdései közé), amelyek kollázsszerű technikával a gyermekrajzok intuícióját és spontaneitását ötvözik sajátos szín-és textilvilág létrehozásában.
Mindennél megkapóbb A tizenhetedik gyermekpapucs gyermekszemlélete: Nerokozéno herceg és PimPim hercegnő saját, önálló világgal rendelkezik, amelyhez a felnőttek segítőkészen, partnerként viszonyulnak, és teljesen komoly problémának számít például az, hogy PimPimnek mind a kilenc babáját napi hét-nyolcszor kell átöltöztetni. Ha elolvassuk történeteiket, ilyen „lehetetlenül” szeretetre méltó együttlétnek lehetünk mi is a vendégei.
