"Hunyd be a szemed: káprázik, ugye?"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 7. (669.) SZÁM – ÁPRILIS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
Színház az egész. Vivát!
Zsigmond Andrea
A színház: szakadék - Beszélgetés Bocsárdi László színházi rendezővel
Végh Attila
Végtelen rózsakert
Lászlóffy Csaba
A szétszedett szöveg
Láng Orsolya
versei
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS - Levelek az Utókornak
BALÓ LEVENTE
versei
GULISIO TÍMEA
A patkány
MOLNÁR BEÁTA-BALÁZS IMRE JÓZSEF-ILYÉS ZSOLT-FISCHER BOTOND
Nyolckezes repülés
Elena Vlădăreanu
versei
Jancsó Miklós
Reflektorfény vonzásában
Szőcs István
Vörös ász, irodalomtörténet s a többi
Ferenczi Szilárd
A zűr szerelmesei
CSUSZNER FERENCZ
Lassú Reflex
Codău Annamária
Történetek egy kifordult világról
KÉSZ ORSOLYA
Hangeltolódások
Idegenség és ismerősség között
Portik Blénessy Ágota
Egy Vándor Kolozsváron
Jakabffy Tamás
Tobzódás. Kolozsvári koncertprofilok
Hírek
 
MOLNÁR BEÁTA-BALÁZS IMRE JÓZSEF-ILYÉS ZSOLT-FISCHER BOTOND
Nyolckezes repülés
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 7. (669.) SZÁM – ÁPRILIS 10.

MOLNÁR BEÁTA

alkalmazkodás

ne kapard üregesre csontjaidat,
ne növessz vékony lábakat, szárnyat,
szőrzeted ne cseréld fedő-, pehely- és evezőtollakra,
ne növessz különleges izomzatot és koponyát,
ne húzd ki saját fogaidat és
soha ne vágd le fülkagylóidat.
tüdődet ne utasítsd kettős légzésre,
ne akarj csonttaréjt és aránytalanul nagy szívet –
tested már elhasználódott.
csak maradj foglya az állapotnak:
a repülés mozdulatlan mozgás.

 



BALÁZS IMRE JÓZSEF

A repülésről


Repülés a habzó víz alatt
Lent mélytenger fönt forrongó patak
Szárnyas tengeralattjáró algás légikikötőben
Pár nyugodt mozdulat a kettőzött időben


Azonosítatlan tárgy

Képzeld el, hogy van egy szerkezet,
amit egy időmérnök tervezett,
és ott lehetsz bármelyik pillanatban:
keringsz, mint a vér saját magadban.



Testrész

Keresni egy új befészkelődő-pontot
a vállak és lapockák hajlatában,
ahol légiesebbek talán a csontok –
egy helyet, ami ott se volt korábban.


A formáról

A repülésnek nincs iránya,
emel csak, hogy valahonnan el,
mint egy ismeretlen,
ki a felhők alatt vesztegel.
Ha van formája, nincs hiánya.

 

 

ILYÉS ZSOLT

besorolás

felvesszük a vasalt angyalbőrt,
egyesre borotváljuk szárnyainkat,
az egyik vállunkon puska,
a másikon a batyus kontinensek,
és menetelünk,
mene-telünk,
me-ne-te-lünk,
zéróval oszthatatlan határokon
át’át.
keresztrejtvényű mecset udvarára
parkoljuk a fújtató sztálinorgonát,
tábort verünk, őrjáratozunk
egy holt égitest váza fölött
hemzsegő csillagokkal.
hajnalban a katonák
kézzel kimossák
álmaikból bakancsnyomainkat,
és menetelünk,
mene-telünk,
me-ne-te-lünk,
de nem jutunk a rácsteszten
át’át.
képpontozott oázisban
nézegetjük magunkat,
mint embrió
fertőtlenített kávéskanálban
a felnőttkorát:
visszatáncoló önképeslap,
mely kihúzza magát
és menetelünk,
mene-telünk,
me-ne-te-lünk
hallgatva, ahogy
sínbe rakott bajtársunk
lábán a fájdalom
mint vonat döcög
át’át.
szánkban a reggeli
karinthy-espresso,
cigarettaszűrt leves;
kent-kupéba fáradt
nyelvünk a száraz aftán,
a lábbelié a zokniba forrt seben
pihen
és menetelünk,
mene-telünk,
me-ne-te-lünk,
míg a tollas sisak elordítja magát:
!egy’kettő, szakasz állj


FISCHER BOTOND

Daidalosz, a durva anyád


A repülésről csak Daidalosz beszélhet
    én kussolok hülyén hátramenet
    hátra magam mögé ahol
    szárnyam elzárja légcsövemet
Az apaságról csak Daidalosz beszélhet
    bár kisfiam szertelen ikarosz
    a zuhanás a gének kudarca
    de a sikerért ugyanúgy meglakolsz
Azt hiszem már csak Daidalosz beszélhet
    de hallgatni is csak neki szabad
    én lesütött szemmel dünnyögök
    szabadon dünnyögő akarat
(És a szobába bejön a kisfiam
szétcsavarozza csontjaimat.
Játszik.)




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében