Erdélyieket is díjaztak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával Budapesten. Szőcs Géza költőt, írót Kossuth-díjjal tüntették ki, Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője Babérkoszorú-díjat kapott, Gálfalvi György szerkesztő, esszéíró munkásságát József Attila-díjjal ismerték el. Magyarország Babérkoszorúja díjat adományoztak továbbá Tamás Menyhért költőnek és Zalán Tibor költőnek. József Attila-díjban részesült idén Bakonyi István irodalomtörténész, író; Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész, kritikus; Csontos János költő, kritikus, publicista; Fenyvesi Ottó, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának titkára; Szondi György költő, műfordító, művelődéstörténész; valamint Zsille Gábor költő, műfordító, publicista.
Mircea Cărtărescu kapta meg az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíját a Lipcsei Könyvvásár – a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja – nyitóünnepségén, március 11-én. A kortárs román irodalom egyik legismertebb alkotóját az Orbitor (Vakvilág) című trilógiájáért tüntették ki. A trilógia első kötete magyarul is megjelent, A bal szárny címmel.
Posztumusz Magyar Örökség díjjal ismerték el Bálint Tibor (1932–2002) irodalmi munkásságát. A több mint húsz könyvet – köztük a Zokogó majom című regényt – jegyző írót többek között József Attila- és Márai Sándor-díjjal is kitüntették pályafutása során.
Cserna-Szabó András volt az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozatának vendége, március 25-én a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A szerzővel az estek állandó házigazdája, László Noémi beszélgetett.
A Látó Irodalmi Játékok keretében a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) szerzőivel találkozhattak az érdeklődők a marosvásárhelyi G. Caféban, március 27-én. Ayhan Gökhannal, Izsó Zitával, Korpa Tamással és Mészáros Mártonnal Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett.
Pest és/vagy hegy? címmel tartott irodalmi estet Bodor Ádám, március 31-én, a székelyudvarhelyi G. Caféban. Az íróval Murányi Sándor Olivér beszélgetett.
A BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének vendége volt Miklós Ágnes Kata, a Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe (2009) és A szóértés feltételei (2010) című kötetek szerzője. Nemzedékváltási esélyek a hetvenes évek romániai magyar irodalmában címmel a BBTE bölcsészkarának Popovici termében tartott előadást március 31-én, másnap, április 1-jén pedig A detektívtörténetek mozgatórugóiról beszélgetett Balázs Imre Józseffel a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén.
Március 31-én az Erdélyi Múzeum-
Egyesület székhelyén a következő könyveket mutatták be: Vajda András: Az írás és az írott szó hatalma. Az írás a mindennapokban egy Maros menti településen; Szalma Anna-Mária: A fénykép a mindennapi életben. Fényképkorpuszok antropológiai elemzése; Czégényi Dóra: A mágikus erejű pap. Szerepek és helyzetek; Keszeg Vilmos (szerk.): Lokális történelmek. A lokális történelem alakzatai; Keszeg Vilmos: Aranyos-vidék. Honismereti könyv.
