"Látni azt, ami téged nem lát."
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 8. (670.) SZÁM – ÁPRILIS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Verseket a lájkok elé
Benke András
A személyes beszéd lehetőségei - Beszélgetés Borbély Andrással
Lászlóffy Csaba
A debütáló tudat zavarai
Klementina „áldozatai”
Bertha Zoltán
Lászlóffy Csaba (1939–2015)
Sebestyén Mihály
A város felett lebegő tárgyról
Erika Burkart
Versek
Tóth Kinga
Faliratok
Ármos Lóránd
Versek
Varga Borbála
Anyám hatalma
Krómer Ágnes
Versek
Horváth Előd Benjámin
Vérre kell mennie - interjú Márkus Andrással
A romlás természetessége
Pap Zsolt
Versek, költők, székek
Boda Edit
Bo szerzetes útja a biciklivel
Farkas Wellmann Éva
Közösen indított történet
Cseh Katalin
Versek
Szőcs István
A harmadik – a nem az igazi
KECSKÉS TAMÁS HUNOR
Pynchon és a pátosz
Péter Beáta
A kötelezettségek pöttyös ketrecében
ERDÉLYI KRISZTINA
A változóban keresendő változatlan
MOLNÁR ZSÓFIA
Időesszencia
Összkomfortos viskónkban
Szekernyés János
Ihletserkentő verőfény
Jakabffy Tamás
Könyv az észak-erdélyi orgonatájról
Májusi évfordulók
 
Ármos Lóránd
Versek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 8. (670.) SZÁM – ÁPRILIS 25.

Mi értelme volt


Annyira bíztam elejétől fogva,
hogy a vége előtt kiderül egyszer:
az eltévedésnek is haszna volt,
a bolyongásban is megvolt a rendszer.
A vargabetűkből térkép rajzolódik,
az ezerszínű, csillámszerű múlt
összeáll egy képbe. S arról kiderül,
hogy ami történt, mi értelme volt.



Goodbye


„A lakáskulcsot itt találod
locsold meg majd a virágot
ürítsd ki a postaládát,
fizesd be a villanyszámlát

A lakáskulcsot itt találod
vigyázok magamra, rendben
Anya, tudod, megbeszéltük:
nekem innen el kell mennem.

Fizesd be a villanyszámlát
nekem is meg kell próbálnom
Miből lesz itt autóm, házam?
Elment az összes barátom.

Goodbye, de még viszontláttok
büszke leszel rám, meglátod,
de most el kell mennem innen
Goodbye, most már jobb lesz minden.

Locsold meg a két virágot
én voltam az utca hőse
miből menjek így nyaralni?
Nem vesz komolyan a nőm se.

Goodbye, és még viszontláttok
autóm lesz, nyaralni járok
de most el kell mennem innen
Goodbye, most már jobb lesz minden.”


Végül az a


Van egy habos, fodros kép a fejben,
hogy belőled is lesz majd valami.
Elnézed, te szép ember magad,
s többnek akarsz ma is látszani.

Csitíthatnád magad. Elég lehetne
annyi is, hogy végül is megérte.
De a becsvágyból olyan templom épül,
hogy a lépcsőjén felsétálsz az égbe.

Fújsz egy fényes buborékvilágot
magad köré. Fújod, s azt reméled
hogy aki rád néz, elgyengül a fénytől.
S végül az a fújás lesz az élet.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében