1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

Álltál-e már be nagy harang alá,
ujjad begyét húzva fönt a peremén,
így sikolthatott lelkéből az a vén
száműzött, kinek hangját az hallá,
ki ujjával is hall. Ő az a csoda,
mert a hanghullám átsiklik az agyon
és úgy él mint vízjel a papírlapon,
hisz a teremtéssel került oda.
Párizsban a Miasszonyunk harangja
sírt fel így egy könnyű erintésre,
s vele Erdély, mint pohárban a hangya,
vágtázott. Hogy egyszer végetér-e
álszeretetek üvegdaganatja,
ha nem hallatszik semmi le a térre?