Per Nyholm: Európaiak. Utazás Európa emlékezetébe. Carsten Ingermann fotóival. Fordította Simoncsics Péter. Mérték Kiadó, Budapest, 2014.
„Szívem, kívánhatsz ennél többet?” – kiált fel Per Nyholm dán újságíró Nagyszeben utcáit róva, miközben Európa múltját, lényegét próbálja megragadni Európaiak című könyvében, melyben egyfajta emocionális utazásra hív, terítéken a kontinens múltja, jelene, jövője.
A Cartsen Ingermann fotóival illusztrált hatszáz oldalas könyvében arról a két éven át tartó utazásáról vall, amelyen, mint mondja, az európaiság lényegét keresték. Így elsősorban nem a politika érdekelte, inkább a városok, az emberek, földművesek, taxisofőrök, katonák, az adott történelmi pillanatot mindig az egyszerű ember nézőpontjából is láttatja. És persze érződik a könyvében – és ahogy Kelet-Európáról beszél – a meghatódottság: a szerzőnek valamiért szívügye Kelet-Európa.
A Jyllands-Posten című napilap bécsi tudósítójaként Per Nyholm szemtanúja volt az 1989-es kelet-európai változásoknak, jelen volt a berlini fal ledöntésénél, végigkövette a bársonyos forradalom eseményeit Prágában, 1989. október 23-a Budapesten érte, tudósított a karácsonyi véres bukaresti eseményekről, majd a balkáni tragédiák helyszínéről is beszámolt a dán napilap olvasóinak. Így alapos terepismerettel rendelkezik, nem csoda, ha könyvét olvasva kitágul Európa.
A 15 fejezetre tagolt kötetben, számos képanyaggal illusztrálva elbarangolhatunk Rómától Szarajevóig, Nagykanizsától Dubrovnikig, Bagdadtól Marienborgig, sétálunk Nagyszeben szűk utcácskáiban, lenézünk az Akropoliszról Athén házaira, benézünk Oszlóba, megismerjük kultúrák és életmódok sokféleségét, látjuk a történelem viharos századait. A szerző számára hangsúlyosan fontos Kelet-Európa, bár pontosan nem tudja meghatározni, mit is ért alatta – földrajzi fogalmat vagy kulturális azonosságot, netán életmódot, lelkiállapotot, neurózist? Mindenképp valamiféle esszenciát, az európaiság lényegét. A tér- és időbeli kalandozáson túlmutat a könyv: egy skandináv ember belső utazásával szembesülünk, amelyben nem elhanyagolnadó tényező maga az erdélyiség fogalma sem. Mert mint a szerző állítja, Kelet-Európa, s benne Erdély nélkül elveszne az, amit ma Európának hívunk.
