"A hullámok mindenről mesélnek"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 11. (673.) SZÁM – JÚNIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Molnár Vilmos
Három kicsi indián
László Noémi
Szerencsés kincskeresők - interjú Zsigmond Emesével, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztőjével
Demeter Zsuzsa
A kortárs gyerekirodalom titkai
Borsos Júlia Gyöngyi
Ketten a hintaszékben
Balázs Imre József
Tengerparti rajzok
Szőcs István
Írói publicisztika mint nyelvtudománypótló – és tisztelgés Czakó Gábor előtt
Bálint Tamás
Lávsztori
Muszka Sándor
Versek
Áprily Lajos
A csavargó a halálra gondol
Váradi Nagy Pál
A sárkányok földjén
BÁLINT SZILÁRD
Versek
Pataki Előd
Modern feltámadás. Y-generáció
GONDOS MÁRIA-MAGDOLNA
Fütyülni örömből - interjú Horváth Benjivel
Szimpatikusabb állatok - Horváth Benji verseiről
Ughy Szabina
Versek
Caius Dobrescu
Versek
Bálint Péter
Miért és kiváltképpen mire jó a tradicionális népmese?
KECSKÉS TAMÁS HUNOR
Metamodern mese
Péter Beáta
Lehetőségek és veszteségek között
Pap Ágnes
A mindenség művészete
Demeter Zsuzsa
Lapozható történeteink
Túros Eszter
Kávéfoltból csirkefogó
Jakabffy Tamás
Botka Valériára gondolva
Hírek
 
Pap Ágnes
A mindenség művészete
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 11. (673.) SZÁM – JÚNIUS 10.

Könyvet kézbe venni, lapozgatni, olvasni lélekfrissítő tevékenység, ajándék az időtől. Még inkább így van ez, ha sikerül tartalmat és formát úgy összhangba hozni, hogy a végeredmény ráragyogjon az olvasójára. Szó szerint ez történik, ha kézbe vesszük a Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent rendkívül igényes erdélyi gyermekvers-antológiát. Találó címe, Ragyog a mindenség, akár kulcsmondatnak is tekinthető, hiszen valósággal árad belőle a fény, a szín, a játék, és ez áthatja a teret, lelket egyaránt.
A kötet nem egy megszokott antológia, sokkal több annál. A vers, rajz és zene páratlan találkozása, ami játékos módon szólítja meg az olvasót. Ez a sokirányú megközelítés különlegessé teszi, hiszen az élményközpontúságra épít, így a felnőttek is, gyermekek is élvezettel, kíváncsisággal fedezik fel az elmúlt húsz év erdélyi gyermekirodalmának verses gyöngyszemeit.
Három költőgeneráció gondolkodásmódja, szóvarázsa találkozik a gyűjteményben. A klasszikus Kányádi Sándortól a rendhagyóbb Szántai Jánosig sokféle stílus és forma megszólal. Jól megférnek egymás mellett László Noémi kedves bölcsességei, Kovács András Ferenc népszerű szójátékai, Cseh Katalin dallamos versei, Egyed Emese bizalmat keltő sorai, de Balázs Imre József pajkosságot sugárzó szavai, vagy az elsődlegesen nem gyerekversíróként számon tartott Visky András, Karácsonyi Zsolt, Tompa Gábor sorai sem hiányoznak. Egészen népszerű és kevésbé ismert alkotók is helyet kapnak az antológiában, s a kötet mindegyikükről egy-egy rövid ismertetőt tartalmaz a könyv végén, ahogyan az illusztrátorokról, dalszerzőkről is. A kortárs erdélyi irodalom huszonnégy kiemelkedő alkotójától valamivel több mint kétszáz verset tartalmazó antológia azonban nemcsak tartalmilag, hanem külsőleg is rendkívül színes, ugyanis a verseket tizennégy erdélyi grafikusművész illusztrálta. Példásan párbeszédbe kerülnek így a gondolatok és a foltok, a szavak és a színek, a rímek és a vonalak, s e két médium, szöveg és kép egymásra találásával megtörténik a varázslat. Az a varázslat, ami a gyermekek mindennapjairól szól.
Ezen a gyermeki szemüvegen keresztül jön létre a szövegszervező elv is, ami a tematikus felosztásban érvényesül: a kicsiket érintő, a gyermekvilágot körbejáró motívumok egy-egy ciklust képeznek, hogy bennük szavakon, képeken, dallamon keresztül bizalom és szeretet kerekedjen ki. Így a kötetnyitó Szóvarázs mintegy ráhangoló funkcióval bír, hiszen mondókás, pajkos ritmusa kaput nyit a kicsik világába. Utána áradnak az örök gyermeki kíváncsiságot éberen tartó kérdezgetők, a nevekkel játszó versek, a meghittséget sugárzó családi fészek, a játékokat összegyűjtő versek, a foglalkozásokat felsorakoztató ciklus, az izgalmas és félelmetes iskola téma. Természetesen az apróságok kedvencei, az állatok sem hiányoznak, a kicsik megtudják, miért foltos a zsiráf, de arról is tudomást szereznek, hogy milyen állat a furcsa állat. Az állatvilágot követően incselkedő csodakerttel találkozunk, majd a kötet leghosszabb ciklusa következik, a természeti jelenségeket, évszakos jellegzetességeket magába foglaló Elhajlik az ég az ágtól. A tematikák sorában helyet kapnak még az ünnepkörök, de fontos rész a kötetben az Esti harmónia is, hiszen alapot biztosít a maga nyugalmával, lágyságával, bensőségességével az esti rituálékhoz, amelynek elengedhetetlen része az olvasás. Az antológia utolsó ciklusa nem véletlenül a Mese, mese, mátka, ugyanis ezek a történetek már átmenetet képeznek a mese műfajába.
A szövegeket végigkísérik a színekben, formákban sziporkázó rajzok, pacák, ecsetvonások. Mezey Ildikó álomszerű, elmosódott színvilága sejtelmességet visz a sorokba, míg Jánosi Andrea erős színei a gyermekek mindennapi valóságát ragadja meg. Figyelemfelkeltő Molnár Krisztina rajz a rajzban technikája, aki nem csupán egy tárgyat jelenít meg, hanem a benne rejlő történetet, motívumvilágot is. A szereplők sokszínűsége is feltűnő: Kürti Andrea sajátos arcformái, vékony testalkatai önmagukban külön kis egyéniségeket hoznak létre, de szimpatikus, szerethető figurákat ismerünk meg Keszeg Ágnes miniatűr formáiban, kicsi szemű, pirospozsgás arcaiban is. Az állatok nagyszerű megrajzolója Csillag István, aki lendületes, élethű vonalaival karakteres állatokat hoz létre, így szerethetővé válik a huncut egér, de a rakoncátlan kismalac is. Mint ahogy a verseknél, az illusztrációknál is jellemző részben a hagyományos, funkcionális vonalvezetés, másrészt a kísérletező, kreativitást, fantáziát fejlesztő rajzolás.
Az antológia egyik legnagyobb erénye, hogy lebilincseli a korosztálytól független olvasót. Karon ülő csecsemőnek is találni benne rövid, ritmusközpontú verset, de a nagyobb korosztály is kedvenceire talál, sőt, az olvasó szülő is a varázslat részévé válik. Teszi ezt a kötet különböző formák, technikák, rímek, ritmusok által, de ezen fölül azzal a letisztult, sallangmentes üzenettel, miszerint a vers szép, a vers jó, megismerésre méltó. Úgy vezet be a gyermeki világba, hogy miközben felfedi a tűzoltóautó villogóját, a traktorista nagy járgányát, apa dolgozószobáját, anya mosolyát és a világ számos titkát, arra is emlékeztet, hogy létezik hópitypang, mohapárna, holdkaréj, csillagital. Visszaadja a gyermekkor kulcsszavainak tekinthető erdőt, hintát, szivárványt, babát, csúszdát, de kinyitja ugyanakkor a fantázia kapuját is, hogy áradjon a mindenség. Ez a kettősség, a gyermekkor biztonsága és a felnőtt világ határtalansága, végighúzódik a sorokon, vonalakon.
A könyv önmagában csupa zene. Döcög a szekér, pöfög a mozdony, zakatol a villamos, zúg-búg a kocsi, röffen a malac, zsibog a hegy, pereg a fény, az élet különös síneken robog, mindeközben pedig ott vannak háttérben a zenét zizegő évszakok. Kép és szó csodálatos összhangra talál, s ezt gyönyörűen kiegészíti a muzsika: az antológiát a Kaláka együttes legújabb lemeze teszi teljessé, amely a kötet szerzőitől egy-egy megzenésített verset tartalmaz. Mint ahogy azt a Kalákától megszokhattuk, ez a munka is csupa öröm, szépség és bűbáj. Igazi „bálja a szívünknek” (Demény Péter).   
Keszeg Ágnes borítóterve sejteti, hogy csoda vár ránk. Mesefában forog a világ, szól a hegedű, sziporkáznak a színek, a puritán, fehér alapon pedig apró fénypontok, félholdak szállingóznak. Mintha a teljesség a miénk lenne. Ezt fogalmazza meg az oly sok hangon megszólaló gyermek is: „A világ kék volt, zöld, piros, / nagy, ismeretlen, titkos, otthonos.” (László Noémi) Ebben a meseszerű, és mégis valóságos körforgásban életre kelnek a tárgyak. Beszélnek, rajzolnak, táncolnak, hogy létrejöjjön a mindenség művészete az egész család számára.
A Ragyog a mindenség a legszebb példája annak, hogyan lehet verset gyerekekkel megismertetni és megszerettetni. Ez az a kötet, amely annyira illusztris, reprezentatív és kerek, hogy nem hiányozhat egy magyar család könyvespolcáról sem.

Ragyog a mindenség. Erdélyi gyermekvers-antológia. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2013.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében