Látomás
Ahogy Lübeck negyvenkettő virágvasárnapja óta
még mindig álló gótikus oromfalai közt
lépegetek, fiatal s idősebb
török nőket látok, s megörvendve
a színes fejkendők látványának
meg a zajos gyerekseregnek,
úgy tűnik, a középkori város újra visszatért,
de a változás már elkerülhetetlen.
Ferdén hullanak az esti fények a téglafalakra.
Áteresztő lett a század.
Ami lehetséges volt, bekövetkezett.
Ott, ahol egy szemnek idegen
áruház hervasztja a tekintetet,
épülő mecsetet látok, s bár a minaretje
nem olyan magas, mint a Szent-Mária templom tornya,
mégis hallom kettejük párbeszédét,
például arról, hogy mi az ízletesebb,
a kövér disznó vagy a zsenge bárány.
És látom Eric Mühsamot,
a patikus önfejű fiát, ki ott ül
a Niederegger kávézóban, körülvéve
idősebb török urakkal.
Nyugodtan pöfékelnek a halk szavú vízipipából –
úgy látszik, nekik szabad –,
s közben az állam széteséséről,
meg a közelgő anarchiáról társalognak.
Hazai és keleti édességekkel
kínálgatják egymást.
És most belép, ahogy kívántam,
Thomas Mann is a képbe.
Közéjük ül, hűvös és kimért.
A beszélgetés gyorsan más irányba fordul,
Józsefre és a testvéreire, meg arra,
mily mélységesen mély a kút.
Őszi termés
Egy nőnemű vihar, mely ifjú korában
bőszen tombolt, tarolva mindent, mi útjába állt,
s a biztosító társaságok jövedelmét apasztva
tetőket bontott, s halomba hordott cserepet, bádogot,
kertünkben két öreg gyümölcsfát gyökerestől kitépett.
Most ott fekszenek, s mintha mi sem történt volna,
újra zöldek, telve gyümölccsel,
amelyek érnek, egyre érnek,
s majd jók lesznek így gyümölcsleveknek,
hogy kitartsanak egy egész, hosszú télen át,
amikor újra vad szelek süvöltenek,
ahogy azt az időjósok biztosra ígérik.
Jó tanács
Amikor, mint ifjú szerző,
a művészi kifejezéseket gyakoroltam,
s mit sem tudtam hatásáról a szavaknak,
sajtok és némi vörösborok
alkalmi társaságában a pipázva író
Max Frisch ezt a tanácsot adta
saját magának s persze nekem:
maradj meg dühösnek mindig,
és ne légy soha – ahogy ezt elvárnák –
csupán szelíd hangú dalnoka
az alkonyi fénynek.
Mindvégig követtem tanácsát.
VÁNCSA ÁRPÁD fordításai