"Ami lehetséges volt, bekövetkezett"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 12. (674.) SZÁM – JÚNIUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
MARKÓ BÉLA
Kő és könyv
Demény Péter
Az irodalomnak mágikus tulaj­donságokra kell szert tennie - beszélgetés Filip Florian íróval
Filip Florian
Mindegyik bagoly
Bogdán László
A cápa kitátott szájában - búcsú Günter Grasstól
Günter Grass
Versek
András Orsolya
Günter Grass és a fekete doboz
Zsidó Ferenc
A sajtószabadság ára
FELLINGER KÁROLY
Versek
KOVÁCS KRISTÓF
Versek
FISCHER BOTOND
És címük is volt
Sági Enikő
Versek
Borcsa Imola
Útkereszteződés
Virgil Mazilescu
Versek
Gegő Virág
Amikor a tények beszélnek
Pomogáts Béla
Korszerű versek - közelítések Reményik Sándorhoz
Szőcs István
Írói publicisztika mint nyelvtudomány-pótló – és tisztelgés Czakó Gábor előtt
Gyenge Zsolt
Saul és fia – mennybe mennek? – beszámoló a 68. Cannes-i Filmfesztiválról
Karácsonyi Zsolt
Toldi a buszmegállóban
Codău Annamária
Te, én, testvér
Papp Attila Zsolt
Valóság nagybátyánk Tükörországban
MOLNÁR ZSÓFIA
Kortyok versből
Szekernyés János
A korszerűség átörökítése
Jakabffy Tamás
Pacsay Attila zenéje A tolonchoz
Júliusi évfordulók
 
Sági Enikő
Versek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 12. (674.) SZÁM – JÚNIUS 25.

Vasfüggöny

Nem is figyelsz rám
Nem lámpást kérek tőled, csak szikrát.
Tudnod kell, hogy bennem határok élnek.
Nem a schengeni féle határra gondolok, hanem
a szocialista típusúra.
A vasfüggönyre. Taposóaknákkal, fegyveres őrökkel.
Ha sikerül átjutnod, kijátszottad a rendszerem, nem voltam
elég éber.
De te sem lehetsz nyugodt bennem.
Bár eleinte jól érzed magad, van déligyümölcs, Nutella, minden,
mi szem-szájnak.
Aztán valami hiányozni kezd.
Itt nincs nagypapa házi pálinkája, nagymama otthonkájának
illata, jóéjtpuszi.
Ugyanis belül, mármint bennem, hűvös szél fúj.
Végül rájössz, hiába a kecsegtető felszín, a te mentalitásod ehhez
még túl kelet-európai.
Nem tudsz mit kezdeni az én időzített atombombáimmal.
Ezért megpróbálsz szabadulni.
Csakhogy, ha van valami, ami nehezebb, mint kijutni
a keleti blokkból, az a visszaszökés.
Így hát maradsz.
És lassan elemésztelek.

 

Amerika

Ötévesen hallottam először a szót
Egy fotót mutatott a nagyanyám.
Teri nénikéd, diszidált, így, röviden,
idegenül pergett az ő nyelvéről is.
Sokáig azt hittem, Amerika egy gyűjtőhely,
ahol az elveszett lelkek kerengnek.
Ma már tudom, közel jártam a valósághoz,
te is odavesztél, látod.
Előtte összezúztad a lényemet, aztán eldobtad,
most ott hever egy Népszínház utcai csatornában.
Néha felmegyek a Starbucks poharammal a Gellért hegyre,
emelem poharam arra, amerre sejtelek.

Hátha te is ezt teszed az új világodban.

 

Sági Enikő: 1995-ben született Sopronban, jelenleg az ELTE BTK magyar szakos hallgatója, Budapesten él.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében