Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...”. Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Gutenberg, Csíkszereda, 2012.
A laikusokat szemet hívogatóan esztétikus, gondos kivitelezése okán rendszerint azonnali elragadtatott lapozásra késztető szép könyv, a Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt szerzőpárosnak a történelmi Erdély kastélyait bemutató monumentális munkája, amely a (művészet)történészek és építészek számára is nagy referenciaértékkel bírhat. A hét évtizedes hiányt – azóta nem készült átfogó igényű mű ebben a témában – pótló kiadvány (melyre, csak képanyagának gazdagságát tekintve, az album kifejezés is illene) az ismeretterjesztés és figyelemfelhívás igényével készült: a bemutatott színterek zöme „megmentésre” szorul. Sürgető a feladat.
Az erdélyi nemesség ezeréves múltjából vett, néhány meghatározó történelmi képpel indító munka általános támpontokat is kínál az erdélyi kastélyépítészet tanulmányozásához, melyeket 61 család 133 kastélyának – otthonának – kapcsán érvényesít. A „tipikusabbnak” mondható történelmi, kultúrtörténeti, levéltári források mellett (akár szépirodalmi ízű) memoárok és aprólékos gazdasági jellegű okmányok használata, illetve kiegészítése saját kutakodásból származó egészen friss adatokkal az épületek jelenlegi állapotára, sorsára vonatkozóan – mindez az olvasás sajátos dinamikáját eredményezi. A közelítés az évszázados nagytotálról az ó kőbábok, fiatornyok, finom voluták és rizalitok léptékére mégsem zökken nagyot.
A könyv fölött merengeni lehet az idő mélységes mély kútján. Arról, hogy mi volt Erdélyben az ezer év előtt, amikortól a gótikus, reneszánsz, barokk kastélyokat a Nyugathoz képest sajátos ízzel fundáló-építő kultúra számunkra természetessé vált; hogy látják ezt azok, akik nem laktak kastélyban; a „sajátosan erdélyi vétkekről és mulasztásokról”; arról, hogy mi közünk a XXI. században mindehhez; a magunk nosztalgiáiról, sznobizmusunkról akár.
Ahogy rá lehet bökni a kiegészítő térképre, és felkerekedni (tenni valamit?), vagy nyitott szemmel járva észrevenni, milyen izgalmas tanúk mellett haladunk el megszokott útjainkon.
