"Mit fogsz csinálni eztán fent az égben?"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 16. (678.) SZÁM – AUGUSZTUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A belső határ átlépése
Demeter Zsuzsa
Kolozsvár könyves kultúrája többet érdemel - beszélgetés Nagy Péterrel, az Idea Könyvtér igazgatójával
Florin Iaru
Versek
Reményik Sándor
Reményik Sándor levelezéséből
Szakács István Péter
Érintések
Debreczeny György
Versek
Balázs Imre József
„Godot el akar jönni”
GERGELY BORBÁLA
Versek
Komán Attila
Szivárványlakók
Stermeczky Zsolt Gábor
Versek
Szurdi Panni
találkozások
HORVÁTH BENJI
Kétszínű
Szőcs István
Szó – tehetetlenségi nyomaték
Jancsó Miklós
Művészreklámok tegnap és ma
Simonfy József
Versek
Borsodi L. László
Látomásos metaforika, szólamok polifóniája Baka István DÖBLING című versiklusában
Ferenczi Szilárd
Az ember a gépben
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS - Levelek az Utókornak
Pap Zsolt
Kocsmába zárt történelem
Borsos J. Gyöngyi
Zakatoló történelem
Tegnappal a holnapért
Túros Eszter
Képek egy fiókból
Jakabffy Tamás
Sóvárgás a fekete korongok után
Szeptemberi évfordulók
 
Borsos J. Gyöngyi
Zakatoló történelem
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 16. (678.) SZÁM – AUGUSZTUS 25.

Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz. A székelyföldi vasút története (1868–1915). Pro-Print Könykiadó, Csíkszereda, 2013.

Alighanem kevés olyan ember lehet manapság, aki nem utazott életében legalább egyszer vonaton. Számunkra mára a mindennapok természetes része lett, és ritkán jut eszünkbe, hogy néhány emberöltővel korábban Székelyföldön még korántsem volt ez így. Abba se sokszor gondolunk bele két állomás közötti zötykölődés közben, hogy milyen igények hívták életre, milyen reményeket fűztek hozzá, és hogy megjelenése milyen változásokat hozott a régió életébe.
Nem így szerzőnk, Gidó Csaba történész, aki saját bevallása szerint már gyerekkorától kötődött a vasúthoz, és később egyetemistaként egy ihletadó vonatozás során eldöntötte, hogy ezen a szakterületen végez kutatásokat. A székelyföldi vasúthálózat történetét választotta egyetemi szakdolgozata és doktori disszertációja témájául is. Ez utóbbi jelent meg könyv formájában két évvel ezelőtt Vasszekér és mozdonygőz címmel.
A könyv, bár a ténylegesen kutatott időkeret az 1868 és 1915 közötti korszak, közel száz év történetét öleli fel, bemutatva a vasút hőskorát és az erdélyi vasútvonal kiépítése körüli vitákat, bonyodalmakat. A vizsgálódások Székelyföldre és a szomszédos vármegyékre fókuszálnak, Magyarországgal és Erdély többi részével érintőlegesen foglalkoznak. A munka első része a források és a téma kutatási lehetőségeinek számbavétele után a vasút korai történetét kíséri végig európai, illetve szűkebb magyar viszonylatban. Ezt követően az erdélyi helyzet ismertetésére és a Magyar Keleti Vasút bemutatására kerül sor. A harmadik fejezet Székelyföld általános gazdasági és társadalmi arculatát, a magyar kormányok vasútpolitikáját, a térség vasútvonalainak építéstörténetét vázolja. Az utolsó fejezet a vasút társadalmi, gazdasági, morfológiai, kulturális hatásait veszi számba.
A hiánypótló, rengeteg izgalmas kultúrtörténeti adalékot felvonultató, interdiszciplináris mű nem száraz adathalmaz, nem veszik el a technikai részletkérdésekben, olvasmányosan tudományos, méltán tarthat igényt tehát nemcsak a szakma, hanem a téma bármely vonatkozására kíváncsi laikus érdeklődésére is. Hogy függ össze például a vasúttörténet a fasírttal – nos, aki tudni szeretné, olvassa el a könyvet.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében