"Mit fogsz csinálni eztán fent az égben?"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 16. (678.) SZÁM – AUGUSZTUS 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A belső határ átlépése
Demeter Zsuzsa
Kolozsvár könyves kultúrája többet érdemel - beszélgetés Nagy Péterrel, az Idea Könyvtér igazgatójával
Florin Iaru
Versek
Reményik Sándor
Reményik Sándor levelezéséből
Szakács István Péter
Érintések
Debreczeny György
Versek
Balázs Imre József
„Godot el akar jönni”
GERGELY BORBÁLA
Versek
Komán Attila
Szivárványlakók
Stermeczky Zsolt Gábor
Versek
Szurdi Panni
találkozások
HORVÁTH BENJI
Kétszínű
Szőcs István
Szó – tehetetlenségi nyomaték
Jancsó Miklós
Művészreklámok tegnap és ma
Simonfy József
Versek
Borsodi L. László
Látomásos metaforika, szólamok polifóniája Baka István DÖBLING című versiklusában
Ferenczi Szilárd
Az ember a gépben
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS - Levelek az Utókornak
Pap Zsolt
Kocsmába zárt történelem
Borsos J. Gyöngyi
Zakatoló történelem
Tegnappal a holnapért
Túros Eszter
Képek egy fiókból
Jakabffy Tamás
Sóvárgás a fekete korongok után
Szeptemberi évfordulók
 
Túros Eszter
Képek egy fiókból
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 16. (678.) SZÁM – AUGUSZTUS 25.

A csíkszeredai Pál Galériában legutóbb Plugor Sándor (1940-1999) júniusban nyílt kiállítását láthatta a közönség. A kökösi származású alkotó, aki a marosvásárhelyi művészeti középiskolán, majd a kolozsvári képzőművészeti főiskolán töltött éveket követően legtöbbet Sepsiszentgyörgyön tevékenykedett, hatalmas életművet hagyott hátra. Festő volt, illusztrátor, díszlettervező, rajztanár, muzeográfus. Emlékezetesek figurái, drámai hatású, sűrű, kusza vonalakkal képpé formált „sorsrajzai”. A mostani kiállítás többnyire ex libris-eiből válogat, olyan kisgrafikákból, melyek eddig javarészt a szerző fiókjában lapultak. A hagyaték gondozója, az alkotó özvegye, Miklóssy Mária festőművész hozta el a mostanig ki nem állított grafikákat a galériába. A kiállított könyvjegyek egyenként és külön is felidézhetik a közismertebb képek Plugor-világát, amelyeket korábban kiállításokon, könyvekben láthattunk. Az ex libris-ek különösnek hatnak, nem újdonságuk miatt, hanem inkább az egyes címzettek idegensége miatt, akikről a kiállításon csupán az ex libris-eik által szerezhetünk tudomást, benyomást. Közismert írók, költők könyvjegyei mellett a rendszerváltás előtti szellemi elit néhány alakját vonultatja fel a kiállítás. A sokszorosított grafikai lapok karcok, metszetek, tollrajzok vagy vegyes technikájú képek. Mesterien megragadott arcvonások, tömör, történetekké szerveződő kompozíciók, a címzettek jellegzetes attribútumai válnak képpé, melyek időnként nagyon egyszerűen, határozott, mégis érzékeny vonalakkal ragadják meg a karaktereket, máskor ráncszerűen sűrűsödő, bonyolult vonalak expresszív karcolatai vonzzák a tekintetet. Mintha a technikák is a karakterekhez igazodnának, hogy lehetőségeik által minél jobban megragadhatóvá tegyék a címzettek jellemvonásait, egyéniségét, szemléltethessék foglalkozását vagy kedvelt tevékenységét. Az éles, erőteljes, vékony vonalú gesztusok kiszámíthatatlan játéka szemben az egyszerű, szabályos, biztonságos vonalakkal. Drámai hatások és szellemes megoldások, melyek nemcsak az ex libris-ek címzettjeit jellemezhetik, nemcsak egy-egy emberi sors rajozolatait adják, hanem Plugor grafikáinak nélkülözhetetlen tartozékait is.
A könyvborítókból, asztalfiókokból kivonuló ex-librisek önálló életre kelve, a galéria tereit benépesítve idézik fel jól, illetve alig ismert emberek emlékét, adnak bepillantást Plugor Sándor művészetébe, és tesznek élvezhetővé egy olyan, elsősorban könyvekhez kapcsolódó képi gyakorlatot, mellyel valószínűleg mind ritkábban találkozunk.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében