"nem volt kiút a látomásból"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 17. (679.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Vári Attila
Éjjel a kertemben Jeszenyinnel
Szebeni Zsuzsa
„Szerettem volna szakítani az Erdély-nosztalgiával…” - Interjú Szücs Györggyel, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesével
Bogdán László
Vaszilij Bogdanov: Ricardo Reis Szibériában. A költői verseny VI.
Sebestyén Mihály
Alba hercegnő váratlan megjelenése a Bernáth Andor klubban (1954)
GELLU NAUM
Versei
Boda Edit
Versei
Pomogáts Béla
Petőfi Sándor temetése
Gál Hunor
Versei
Gothár Tamás
Versei
Hajós Eszter
Versei
Muszka Sándor
Versei
Bardo Madin
Versei
Purosz Leonidasz
Vereség után
Szőcs István
Az „alsó tízezer” tagja, és mikor evet a csaj?
Oláh András
Versei
Czakó Gábor
Szabar
Sántha Attila
A szabadságát lóval megvásároló nép Jordanes Geticájában – Gótok vagy hunugurok?
Bakk Ágnes
Mindnyájan rablók és áldozatok vagyunk
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS - Levelek az Utókornak
Fried István
Markó Béla elölnézetei
Makkai Zsófia
Az újságíró Kós Károly
Lakatos Artúr
Bábeli fesztivál
Jakabffy Tamás
Az új BF-karmesterről
Portik Blénessy Ágota
Időutazás hetven év erdélyi képzőművészetében
Hírek
 
Oláh András
Versei
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 17. (679.) SZÁM – SZEPTEMBER 10.

már nem titkolhatod el

amikor eldöntötted hogy nem fogsz hazatérni
tudtad hogy szívedben még sokáig sajognak
a mészfehér hegyek lábánál heverő
dohos kis házak szűk udvarok
fáznak az otthon hagyott szavak
s hiába kapaszkodsz minden erőddel
számon tartott tévedéseidbe
innen már nincs út visszafelé
itt bőrig áznak az álmok
és csupasz akácok gyúrnak a tavaszra
a templom harangja is szárazon szól
már nem titkolhatod el soha többé az árat
s ha lehetne holnap kérni másikat – azt kérnéd

 

 

[következmények nélkül]

következmények nélkül nem lehet:
keseregsz a kitörölt múlt felett

maradsz egyszerű kartoték-adat
a nyertes idő így üzen hadat

a szem is bezárul majd mint a szív
s egy másik dimenzióba taszít

mocskot szórnak s Istentől se félnek
– mosdóvizedbe fúlnak az érvek –

bármerre mégy is: olcsó lesz a szó
s a megtűrt múlt a legnagyobb csaló

 

 

kísértés

a lemezjátszón ugyanaz a fekete
bakelitkorong forog
csak a tű cserélődik időnként
gyáván hömpölyög az eltévedt
üzenet a sárgán hámló falak között
a függönytelen szoba ablakát rács fonja át
visszaszöktem harmincegynéhány évet
oda amikor téged is zaciba vágtalak
persze nem is úgy volt: te dobtál engemet
levetettél mint egy túl meleg kabátot
hisz oly rövid volt az a nyár
mint egy képeslapra írt titok
nem is küldtem el – egy csokoládés
dobozban őriztem évekig –
csak mióta kettévált a pillanat
mióta minden szó a nyelvembe harap
mióta megszűnt a kísértés
s már nem szerettél rég csak maradtál
keserű falat – azóta hagyom elaludni
a reggelt a takaró alatt




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében