"oda kell érnünk hajnalig"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 19. (681.) SZÁM – OKTÓBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Tamás Dénes
Két haza
Horváth Előd Benjámin
A dolgok zöme és az apacsok - beszélgetés Zemlényi Attila költővel, a Műút főszerkesztőjével
Fekete Vince
Versek
Bogdán László
Jelenések a Hagia Sophiában
Mózes Attila
Dicsekvés? A javából!
Dimény Lóránt
A Mester arcai
KULCSÁR ÁRPÁD
Versek
GOTHA RÓBERT MILÁN
Versek
Varga Sándor-György
OnertaKormany_OnaKormanye
Elena Vlădăreanu
Versek
Pomogáts Béla
Történelmi sors és történelmi feladat. Magyarok kisebbségben
Dimény H. Árpád
Versek
Nyilas Atilla
Málik Roland-emlékblokk
Szőcs István
Mihez van képünk?
Szántai János
A Likaskő, avagy a három­dimenziós székely ősrajzfilm
FISCHER BOTOND
Világ az egész színház
MOLNÁR ZSÓFIA
Magos-magvas történetek
Lakatos Artur
Az aranyember titka
Hány éjszaka egy élet?
László Noémi
Szövegkísérlet, fotográfiákra
Jakabffy Tamás
Bartók Zenekari concertója: a szintézis
Hírek
 
GOTHA RÓBERT MILÁN
Versek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 19. (681.) SZÁM – OKTÓBER 10.

Számadó

Sarkon fordult az idő, ahogy az előszobában megpillantottam.
Hófehér volt, sima bőrén feketére tetovált hieroglifák.
Sok zéró és algoritmikus betűkkel retusálva
mint egy Kassák Lajos vers,
hol papírra másznak a szavak,
életre kelnek, majd elgyalogolnak Kispárizsig.

Nr. 1 0 9 0 8 0 9
                             2014.12.4102

Amennyiben BANKI átutalással
szeretné lefizetni ügynökeink...
(csak bátran)
Hosszú sor vár mindenkire,
és mennyi idióta

                 VÁGY
              ELÉGTÉTEL
            KÉNYTELENSÉG
                 SZOLGA
                                         
     Proud of nothing S.r.l. 1989 óta

Legkésőbb január elsejéig kifizetendő,
csak pár számba öltözött múltad tárolják,
tudják ki vagy, egy kódszámba gyömöszölt test.

Ott vagy te is, kék farmeredben hordod a világot,
ennél modernebb te sem lehetsz.

Elvégre az inkvizíció óta
semmi sem változott, csupán boltja
lett boltozottabb, fényesebb korszakunk Újbabilonja.
Egy elfelejtetT fekete-fehér vígjátékot közvetítenek:
Gazdagok Míg Meg Nem Halnak:
látszatra vizuális mennyország
(limited edition).
Individuális boszorkányhajsza az egész,
míg saját neved kaparja magát az oldalra,
s engedélyezett szabadságod éveit végszámlád igazolja.


 

Gramofon

Ha az út balra fordul,
s a bizonytalanság
folyton irányt
változtatna,
por és hamuval szennyezett
vinil utcasávok dalaiban
botladozna,

jogunkban áll feltételezni
az ellentétek mivoltát,
az évezredek óta ezerszer
felhámozott piros almát.

Zongoraszó, Chopin,
megnyugvás.
Lassan ébred a világ, mintha
először és utoljára énekelnek:
nemsokára ősz, tudod.

Fehér asztalterítőbe akad...
földre hull a tiszta vászonba
kapaszkodó gramofon,
majd földet ér
összetört lemezed.

Ne aggódj, a régmúlt
már darabokban hever
a parkettán.
Hozok egy másikat.


 

Kolozsvárakozó
avagy úti metamorfózis

Teveállomás, hol futni kell a púpos után,
és minden négylábú jószágon maratonszám
lóg három helyen, nehogy eltévessze az
ember, hogy melyik állat után kell szaladni.
Mert ha kidob a buszból a türelmetlenség,
hol már THE BAKTER MAN is megunta
az életét, elhagyván a bakteri premisszát,
akkor észre kell venni a párhuzamosság
komikus jelenlétét egy kulturális sivatag
kellős közepén. Még csapdosó púpostevén
is hamarabb eljutni Kairóba, mint Kisbács
indusztriális könyörtelen körzetébe.
Hisz Kafka már jó pár éve elérte a Kastélyt,
megunta és hazament, Wolf is táncra perdült
a világítótornyában, majd megunta és elröpült.
Ady Endrét is már utolérte volna a szifilisz.

Szürkébe öltöztetett apát lapátolt a Horeán,*
s az utcán, egymás után feszes sorban álló
autókaraván várta, hogy véget érjen a nyár.
Mert megállt az idő, és vele együtt a türelem
ordibált momentán jobb oldalról bal fülembe.
A sztráda nem kímél meg senkit ilyenkor,
Apolló naplopó, földet túró kőműveseit se.
Ki lennék én, egy tömegszállítót használó
munkásegyén, ha nem venném tudomásul,
és le se jegyzetelném, az aprólékos,
exkluzív Grimm mesékben felfedezhető,
szorgalmas, egy-decit-iszok-majd-bizony-
Isten-dolgozni-fogok-mesefigurákat.
A ciklikusság közepette még a biciklisek
is jobban tolták maguk alatt az földet.
Hát úgy adódott aznap reggel, hogy
a Horeán kapott el egy nyári délután.

* Horea út – átköltött kolozsvári utcanév (Nagy út / Ferenc József út), felejthetetlen városi monumentumokkal tele, többek közt kétoldali daliás emberek túrnak, fúrnak, gyúrnak, míg világ a világ, míg nyaralnak a verebek.

 

 

Gotha Róbert Milán: 1986-ban született Máramaros­szige­ten. Nagyváradon szerzett diplomát germanisztika–anglisztika szakon. Jelenleg Kolozsváron él.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében