"éled a lassított zuhanás"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 20. (682.) SZÁM – OKTÓBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A képpé varázsolt idő
László Noémi - Papp Attila Zsolt
Az irodalom, a légpuska és a macska - beszélgetés Péterfy Gergellyel
Szebeni Zsuzsa
Szilvássy Carola és a Helikon
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola
Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról*
Benő Attila
Versek
Varga Melinda
Versek
Sági Enikő
Versek
Bardo Madin
Apálysíkság
Hajós Eszter
Kisprózák
OZSVÁTH ZSUZSA
Versek
Gothár Tamás
Metszetek
ANDRÉ FERENC
Gothár Tamás verseiről
Szőcs István
A lét dadog? Vagy a szekér zörög?
Rose Ausländer
Vád
Erich Fried
Intézkedések
Ernst Jandl
a csemegeboltban
Tertullianus
A látványjátékokról
Tóth Mária
Porcika
FERENCZI SZILÁRD
Tettetett tettek tettesei
CSUSZNER FERENCZ
Csipkepipőke
Szántai János
Ahol megül a magány
Makkai Zsófia
Világosság támadt a nyomdokán
MOLNÁR ZSÓFIA
Arcot adni: napraforgók­nak, embereknek
Jakabffy Tamás
A „Negyedik”
Túros Eszter
Kettős kiállítás
Novemberi évfordulók
 
Sági Enikő
Versek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 20. (682.) SZÁM – OKTÓBER 25.

Hallgass

Már megint nem figyelsz. Akkor elmondom világosan.
Túl indiszkrét vagy. Én azt akarom, hogy ne beszélj.
Akkor téged hallak, nem a gondolataimat.
Pedig az én elmém mindenre képes, te is tisztában vagy vele.
Ha hallgatsz, el tudom képzelni, hogy másmilyen vagy.
Két hónapja vagy talán csak két napja történt. Összefolynak a dimenziók, nézd ezt el nekem.
Azóta csiklandós érzések kergetőznek a bőröm alatt. Mintha csak finom ujjak simogatnának.
Rossz is lehetne, de jó. Ettől érzem, hogy vagyok. Persze, tudom. Illúzió.
Erre mindig gondosan emlékeztetsz. Te vagy az agyam nevelőtisztje.
Remélem, felsöpörted az üvegszilánkokat. Engem is, kérlek.

 

 

Közöny

Szállj fel a villamosra. Ne arra az emeletes turistabuszra, hűvös van már, jobb a villamos.
Engem mindig fel akarnak tuszkolni a buszra a bácsik, hiába mondom, hogy pesti vagyok.
Vajon más a város felülről nézve?
Az aluljáróból párolgó bagószag, a szmoggal testes táncot járva eléri-e
a külföldiek ingerküszöbét?
Én akarom.
Érezni akarom, ahogy a szilárd korlátok rozsdaszínű patakká olvadnak a tenyeremben.
Ahogy a lyukas dorkómba lassan beszivárog valami hideg és megmagyarázhatatlan.
A mélységet is látnom kell, amely az ellenőr szemében ül, miközben vizslatja a bérletem.
Nem gúny az, nem is unottság. Ülök a metrón, nézek fel rá, és a szót keresem.
Közöny! Közöny, mindenhol! rikkantja a kocsi végében egy korombeli fiú. Talán költő.
Az ellenőr végre rám néz. Összemosolygunk. Megvan.

 

 

Sági Enikő: 1995-ben született Sopronban. Jelenleg az ELTE magyar szakos hallgatója, Budapesten él.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében