1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

„vinnélek át a mély vizen”
            KAF

Kétéltűek vagyunk mind.
Csúszunk-mászunk a vállakon,
a fákon, az égen, a homokban.
A legmélyén, a lyukban,
és hajótörő korallokban.

Aki elrejtőzik a sötétségben,
a sűrűség kiveti azt onnan.
Aki felfedi magát a délutáni fényben,
homályba vész az egy másik délutánban.

Kétéltűek vagyunk, és polgárháború van.
Levágott fejek a mezőn,
alvó szegek, jéghideg kagylószilánkok,
lehántott bőr, elcsúszott szappan.

Nincs mentség a láthatóban.
Az előretörő mozdulat,
a kérdő, visszahúzódó szólam,
a Hold, tükörtakarója a Napnak.

A leleplezett szobor lóra pattan,
és nem tér vissza szülőhelyére.
A kárókatona szeme mozdulatlan,
egy hal sem marad rejtve előtte.

Kétéltű vagyok, hatórás váltásban.
A gyermeket felvittem a sziklára,
és neki mindent megmutattam.
Innen jössz, fiam, és ide mész vissza.
Ezen kívül nincs más alternatíva.

Bardo Madin: Maga sem emlékszik, mikor is született. Tanulmányait Tama­rínban végezte, vagy csak jelenleg él ott.