"éled a lassított zuhanás"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 20. (682.) SZÁM – OKTÓBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Karácsonyi Zsolt
A képpé varázsolt idő
László Noémi - Papp Attila Zsolt
Az irodalom, a légpuska és a macska - beszélgetés Péterfy Gergellyel
Szebeni Zsuzsa
Szilvássy Carola és a Helikon
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola
Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról*
Benő Attila
Versek
Varga Melinda
Versek
Sági Enikő
Versek
Bardo Madin
Apálysíkság
Hajós Eszter
Kisprózák
OZSVÁTH ZSUZSA
Versek
Gothár Tamás
Metszetek
ANDRÉ FERENC
Gothár Tamás verseiről
Szőcs István
A lét dadog? Vagy a szekér zörög?
Rose Ausländer
Vád
Erich Fried
Intézkedések
Ernst Jandl
a csemegeboltban
Tertullianus
A látványjátékokról
Tóth Mária
Porcika
FERENCZI SZILÁRD
Tettetett tettek tettesei
CSUSZNER FERENCZ
Csipkepipőke
Szántai János
Ahol megül a magány
Makkai Zsófia
Világosság támadt a nyomdokán
MOLNÁR ZSÓFIA
Arcot adni: napraforgók­nak, embereknek
Jakabffy Tamás
A „Negyedik”
Túros Eszter
Kettős kiállítás
Novemberi évfordulók
 
MOLNÁR ZSÓFIA
Arcot adni: napraforgók­nak, embereknek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 20. (682.) SZÁM – OKTÓBER 25.

Cseh Katalin: Napra­forgók a kertben. Versek. Lector Kiadó, Maros­vásár­hely, 2014.

Más-más súlycsoportú Cseh Katalin Napraforgók a kertben című, sorban tizenegyedik kötetének külalakja és tartalma. A könnyű, hetven lapnyi, rajzos borítójú versgyűjtemény ezúttal nem a gyerekeké, ahogy azt a szerző korábbi munkássága sugallhatná. Egy elmegyógyintézet lakóinak nevében szólnak az egy látogatás nyomán gyorsan felvázolt, több évig csiszolt, súlyos szövegek, melyek a könyvben a Kolozsborsai Elmegyógyintézet lakói által készített képzőművészeti alkotásokkal váltakoznak; ezek Forró Ágnes művészetterapeuta foglalkozásain születtek.
A találkozásokra adott felelős válaszok a versek. Lakonikus alig-költői nyelvükön, végig énformában hangzanak, ötvözve a gyakran absztrakt fogalmakat (Félelem, Unalom, Sors, Dilemma) címként használó, metafora- és motívumrendszereket a könyvbe szövő, lazán rímelő dikciót és tudatot azon lírai ének kórusával, akik köznapi nyelven, majdhogynem „sortól sorig” kiírható prózában hallatják hangjukat. A kifejezés rádöbbent a vállalkozás kihívó természetére: a képek médiumával ellentétben a szövegek proszopopeiaként, a „bezárt világban”, „kongó magányban” ábrázolt nőknek és férfiaknak adott arcként tekinthetők.
A poiēsis empátiával mutatja meg a szenvedéstörténeteket, melyek stációja egy évekkel korábban elvett új pizsama is lehet. Melyek a saját napjaikban részes, ugyanakkor kívülálló, identitásukban is ellentétekből felépülő („odakint” hegedűművész, „pizsamás páciens idebent”), „hulló vakolatú”, vacogtató tágas terem–kihalt város-lelkű emberekhez tartoznak. Akik rosszkor gyermekek: cselekvésképes felnőttség helyett. Öntudatuk moccanása ugyanakkor a benn élő gyermek halálát jelenti – patt. Vagy angyalok, enyhén szürreális („nyuszifüles házak”) képek teremtőiként-szereplőiként. Tantaloszi kínokban, vágyaik kamikaze-végét elnézegetve az Állóképekben, Isten „meg-megremegő árnyát” várva.
A „valami finomat ennék”, „szeretkeznék valakivel” vagy „[t]e nélkülem, én nélküled, / cseperedik az őrület” világos vallomásaiból, a kötet kis, jelentőségteljes formáiból indulva lehet napraforgófejek helyett több odaforduló emberarcot, „nem hivatalos” szeretetet remélni.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében