"Ennyi lenne? Hullámzó tengerek?"
Kereső  »
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 21. (683.) SZÁM – NOVEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A nyári forradalmak
Demeter Zsuzsa
„Aki Rómában vágyik halhatatlan­ságra, az nem maradhat Daciában” - beszélgetés Papp Sándor Zsigmond íróval
Paul Emond
Nagy hideg
Yannis Livadas
Versek
Gaal György
Közelképek a kolozsvári múlt mai emlékeiről
Mózes Attila
ANTIvilág
CSENDER LEVENTE
A globetrottert is utolérte a 80
MARKÓ BÉLA
Víz
Váradi Nagy Pál
Domb
Komán Attila
Versek
D. Raffay Zsuzsa
1932, Sándor
Haklik Tamás
Betonkeverő
Pap Zsolt
A pénz mint nyelv
Jancsó Miklós
A gondolkodó színész és más történetek
Szőcs István
Népnyelv vagy szolganyelv?
Jakab-Benke Nándor
Vonyít a néző
Péter Beáta
Történetek mögötti történetek
Tamás Dénes
Élesben
Pap Ágnes
Képeskönyv emlékekből
Bújócska Balassival
Szekernyés János
Temesváriak Szentendrén
Jakabffy Tamás
Születésnap. Gyöngyösi Levente Kolozsváron
Hírek
 
Hírek
XXVI. ÉVFOLYAM 2015. 21. (683.) SZÁM – NOVEMBER 10.

Hatvannégy éves korában elhunyt Turcsány Péter író, költő és műfordító. A Wass Albert-művek kiadásával is foglalkozó Kráter Műhely Egyesület és Könyvkiadó vezetőjét szeptember 29-én érte a halál. Turcsány 1951-ben született Budapesten. 1980-tól az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa, 1988-tól az Isis kiadó szerkesztőségi titkára, 1995 és 1997 között a Polisz főszerkesztője volt. 1991-től a Kráter Műhely Egyesület elnöke és kiadóvezetője. Turcsányt elsősorban költőként ismerték, de írt irodalmi és szociográfiai témájú esszéket is.

Szvetlana Alekszijevicsnek ítélte a Svéd Királyi Akadémia az idei irodalmi Nobel-díjat. A bizottság indoklása szerint a fehérorosz írónőnek a díjat „polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”. A díj mellé 8 millió svéd korona (266,3 millió forint) is jár.
1948. május 31-én született az ukrajnai Ivano-Frankivszkban. Eleinte riporterként, valamint egy minszki irodalmi lap tudósítójaként dolgozott. Összesen hét könyve jelent meg, ezek közül három olvasható magyarul is (Fiúk cinkkoporsóban, A háború nem asszonyi dolog, Elhordott múltjaink). Munkásságáért több nemzetközi elismerést kapott: többek között 1999-ben Herder-díjjal, 2013-ban a német könyvszakma békedíjával jutalmazták. Legutóbb 2013-ban jelent meg könyve, Vremja szekond hend (Second-hand Time) címmel. Az írónőt hazájában ellenzékiként tartják számon.

Életének 94. évében, október 6-án elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság első szabadon választott elnöke. 1922-ben született Budapesten. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. 1990-től 2000-ig Magyarország elnöke volt. Első könyve, a Sarusok 1974-ben jelent meg, ezt több szépirodalmi kötet (elbeszélések, drámák, esszék) követte. Göncz Árpádot a magyar fordításirodalom nagyjai között tartották számon, ő ültette át magyarra például J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényét, de lefordította John Updike, William Faulkner, Agatha Christie, Arthur C. Clarke, Ernest Hemingway, William Styron, Mary Shelley vagy William Golding több művét is.

Meghalt Nemeskürty István Széche­nyi-­díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, október 8-án. 1925-ben született Budapesten. Többek közt volt a Mafilm stúdióvezetője, a Budapest Filmstúdió és a Magyar Filmintézet igazgatója, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el. Munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez. Műveinek témái igen széles spektrumon mozognak: Federico Felliniről, Balassi Bálintról, Dózsa Györgyről, Horthy Miklósról, a Don-kanyarról szóló művek szerzője, írt magyar irodalomtörténetet és filmforgatókönyveket is.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében