Kónya Zoltán: Lélek az iskolában. Problémák és erőforrások A–Z. Kolozsvár, Korunk–Komp-Press, 2014.
A címében jelzett lexikon-szócikkszerű, tárgyilagos tudományosságot a szubjektív tapasztalatok feltárásának áldásaival, erejével ötvözi Kónya Zoltán gyermekorvos, családterapeuta kézikönyvében, mely harminchárom gyermek- és kamaszkori lelki, viselkedési, kapcsolati problémát, illetve a szülők, tanárok ezekre adható pozitív válaszait tárgyalja. Előbbiek egy pedagógusok és iskolapszichológusok bevonásával készített kutatás nyomán a leggyakoribbnak, szembenézésre, enyhítésre érettnek tűnnek. A vizsgálat kontextusán túli érvényükről a nemzetközi szakirodalmi hivatkozások tanúskodnak, melyekkel a szerző (modern médiumokra is) „körültekintő”, szintetizáló, világos gondolatmenetét kiegészíti.
A problémák az alvással kapcsolatos nehézségektől a zaklatásig sorakoznak. Vannak köztük ma sűrűn regisztrált, majdhogynem „divatosnak” érzékelt jelenségek (figyelemhiány és hiperaktivitás, képernyők vagy kiégés). Eufemizmusoktól mentes tárgyalásban kerülnek elő kényes, tabusított bajok: az elhanyagolt gyermekek kérdése, homofóbia, unalom. Mindezek közös tényezője az iskolához kötődésük vagy közvetlenül (például az iskolafóbiáé), vagy azért, mert a megelőzésben és orvoslásban pedagógusnak és kortárscsoportnak nagy szerep jut.
A szerző ugyanakkor a rendszerszemléletet hangsúlyozza, mely egyes izolált problémák helyett a család–gyermek–iskola–tanügyi rendszer, sőt globális folyamatok kapcsolatrendszerét állítja fókuszba, és a megoldásokat is valamennyi szinten, egyénítve keresi – és mindig keres megoldásokat. Vizsgálati szempontrendszerének árnyaltsága kiválóan példázza ezt a felfogást. A társadalmi diskurzusok nyomon követése, a medikalizálás vagy a „kedvelt feltételezések” tudatosítása, a nyelvben konstruált jelentések leleplezése maga is fontos, előrevivő. Ahogy ezt szolgálja az erőforrások – nemtudás, a gyerek (!), szeretet (az elfogulatlanságot példázandó nem egy teológus, hanem egy biológus meghatározásában), a szerző metaforájával a „kicsi”, „vézna”, de sárkányt győző hősök – taglalása.
Kulcsszavak É–T: értelmes iskolai jelenlét, gyerek, hasznos apró tanácsok (pl. a könnyen olvasható betűtípusokról), lélek, rádöbbentés (a tévécsatornák kiválasztásakor is az „akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van” elv érvényesül), szülő, tanár. Reménykeltő könyv.
