Laczkó Vass Róbert: Nyitott szemmel I., Exit Kiadó, Kolozsvár, 2015.
Nyitott szemmel címmel jelent meg Laczkó Vass Róbert interjúkötete, amely 2012-ben, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megkezdett, azonos nevű beszélgetéssorozatok írott változatainak egy részét tartalmazza. Összegyűjtött, kötetbe szedett interjúkról van szó, hiszen az itt olvasható írások előzőleg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület havonta megjelenő folyóiratában, a Művelődésben láttak napvilágot. Sőt, a szennycímlapra lapozva már azt is megtudhatjuk, hogy jelen kötet egy tervezett sorozat első részeként indult útnak, indít útra.
A kötetborító erősen sokszínű, különböző szimbólumokkal, piktogramokkal illusztrált, első ránézésre már egyfajta totalitásra, heterogén szemléletre való törekvést látszik megelőlegezni. Az erdélyi magyar olvasók zöme számára ismeretlen világokba, élettapasztalatokba való betekintést ígér. A tíz interjú mindegyikét egy-egy ilyen szimbólum jelöli, amelyek majd egyenként térnek vissza és bomlanak ki az egyes beszélgetések során. Szerencsésnek mondható ez a fajta eljárás. Valóban olyan élethelyzetekről, perspektívákról, országokról, illetve külső és belső utazásokról olvashatunk, amelyekről nagyrészt pontosan ilyesfajta sűrített, asszociatív, ugyanakkor sok esetben igencsak sztereotip fogalmaink, elképzelésink vannak.
Egyfajta totalitásigényt valóban kielégít a kötet, hiszen a Kamerunban önkénteskedő orvos történetétől az Amerikai Egyesült Államok átszelésén keresztül a Himalája családi vállalkozásban történő bebarangolásáig minden megtalálható itt. Másfelől viszont nem egy tanulságos történetekkel tarkított, naivan átfogó képalkotásra törekvő és egységesítő perspektíva alkalmazása a cél. Sajátosan bensőséges hangulata van ezeknek a beszélgetéseknek, Lackó Vass Róbert kérdései, megjegyzései teret engednek a szubjektív élettapasztalatok megnyilvánulásainak.
Nem a leplet rántják le ezek a beszélgetések egy-egy ismeretlen, egzotikus élményről, országról, élethelyzetről. Semmi többet nem akarnak, mint ami egy olyan kötettől elvárható, amely alcímében nem hétköznapi történeteket ígér hétköznapi emberektől. Valóban nyitott szemmel történő barangolásokról van itt szó, olyasfajta betekintésekről, amelyek nem egy-egy utazást zárnak le, összegeznek, hanem útra hívják magát az olvasót is.
