Szepessy Béla nyíregyházi grafikusnak Csíkszeredában, a Székelyföld galériában Simplicissimus címmel nyílt kiállítása.
A cím egy XVII. századi német pikareszk regényt idéz, amely a maga korában igen népszerűnek számított. Szepessy Béla munkái nemcsak tartalmilag utalnak a címadó műre, hanem a műfaj jellegzetességeit is híven tükrözik. A Simplicissimus szatirirus világa, a főhős barangolásának, különféle kalandjainak elbeszélésmódja, a valóságban és képzeletben tett utazások különös elegye, az utazás mint metafora Szepessy egész munkasságát is jellemezheti. Amit a falakon vagy a kiállítást kísérő katalógusban is látunk, nem más, mint egy szimpatikus, karakteres, nagybajszú művész tér- és időutazása, mesebeli és valós dimenziókban tett kalandozása. Simplicissimus. Ezt teszi történelmi ábrázolásaival, amikor meséket, legendákat idéz fel, vagy amikor képzelőerejét szabadon engedve mind messzebb rugaszkodik a valóság talajától. Úgy tűnik, Szepessy Béla nemcsak a legkülönfélébb hagyományos grafikai technikák egyik legjobb ismerője és bravúros művelője, a különböző digitális grafikai eljárásokat is szakértő módon alkalmazó művész, hanem a legváltozatosabb kalandokat, valós és képzeletbeli történeteket, jól és kevésbé ismert alakokat is képes nagyon aprólékosan, részletekbe menően megformálni. Alkotásainak fő motívuma az utazás, és bárhová viszi is az útja, mindig nagyon figyel, egymás mellé fűzi történeteit – foglalkoztatja a történelem, az irodalom, a kereszténység, a mágia és a varázslás, a mese, az egyszerű, hétköznapi történetek. És ezek a történetek könnyedén szerveződnek egymás mellé. Sorrendjüknek sincs különösebb jelentősége, akárcsak a pikareszk regényekben. Kalandorként bolyong, szerzi tapasztalait, rögzíti látomásait.
Linómetszetek, fametszetek, rajzok „az utóbbi néhány év – vagy évszázad – alkotásaiból szemezgetve” – írja szellemesen munkáiról Szepessy, és úgy tűnik, hogy az időnek ebből a szempontból nincs is különösebb jelentősége. Az a fontos, ami képpé válik, részévé ennek a sok éves, évszázados csavargásnak, melyek egyszerre repítenek bennünket is más és más korokba és kultúrákba, egyszerre idézik a könyvnyomtatás emlékezetes korszakait, és tárják elénk e nagyszerű grafikus mérhetetlenül izgalmas és gazdag világát.
A kiállításmegnyitón az alkotó frissen megjelent katalógusát is bemutatták, mely a Simplicissimus képei mellett még sok más témában készült metszetet, rajzot tartalmaz. A kiadvány az idén elhunyt Antall István újságíró, szerkesztő-riporter, grafikus emlékére készült, aki így jellemzi Szepessyt:
„Falusi tanítónak tenyérbemászóan városi. Vidékinek eléggé fővárosi. Kelet-európainak túlságosan nyugati, provinciálisnak – munkái és tájékozottsága okán – magabiztosan világpolgár. Pályakezdőnek már érett. Kísérletezőnek viszont egészségesen konzervatív. Mégis ott él és dolgozik, ahol született. Ott tanít, ahol tanult. Pályája pont annyira rendhagyó, amennyire minden pálya.”
