1. Minden nyelv virtuális valóságot generál, miközben maga is egy a virtuális világok közül.
2. Mivel a virtuálissal szemben álló valóság koncepciója is a virtuális térben született, ezért sokkal inkább a nyelvi kód kettősségét tükrözi, semmint a Mennyei Jeruzsálemet.
3. A nyelvi kód kettőssége a test tükörszimmetriájából fakad, vagyis a nyelv sejtbiológiai modellt követ. A nyelvhasználat: osztódás, belépés az ellentétes pólusok világába.
4. A bináris kód használója mindig előbb kettőz, csak azután kérdez. A kettőzés a kód belülről fakadó vonása, így a nyelvhasználó számára teljességel észrevétlen mozzanat.
5. Az ellentétes pólusok közötti ingadozás szabadságfoka mindig egyetlen döntést tesz lehetővé, ezzel a döntéshozót saját választásának szolgájává teszi.
6. Egy kétpólusú világban a döntés magában foglalja az ellentétes lehetőségről való lemondást is, ezért a bináris kódot használók mindig csak a spektrum felét érzékelik, vagyis folytonos szürkületben mozognak.
7. A világ: lemondás; és mint ilyen, szürkületi zóna.
8. A teljes spektrum ragyogása a bináris kódolású térben elviselhetetlen, a sejtbiológiai modellt követő nyelv pedig alkalmatlan a leírására.
9. A világot leíró nyelv és a világ határai egybeesnek.
10. A virtuális világok szabályai rögzítettek, de a kód megváltoztatásával felülírhatók.
11. A nyelv folyamatos mozgásban van. Részecskéi rezegnek, hullámzanak és keringenek.
12. A szavak mozgási energiája biztosítja a nyelv dinamikáját.
13. Ha egy nyelvi alakzat eléri a szökési sebességet, flash-sé válik, és területet hódít a külső sötétségtől.
14. A nyelv határai tágulnak.
15. A költészet azt az erőt testesíti meg a nyelvben, amit az evolúció az entrópia világában.
16. A költészet a sejtbiológiai modellt követő nyelvben: mutáció.
17. Minél kevésbé rögzített egy nyelvi alakzat, annál alkalmasabb eszköze a lázadásnak.
18. Minden költészet törvényen kívüli.
19. A költészet hacker-tevékenység.
20. A költészet továbblépése jelölhetetlen a bináris kódban, csakis osztatlan mezőn mehet végbe.
