"nincs élő, ki innét üresen távozik"
Kereső  »
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 4. (690.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Vida Gábor
A Bodor-paródia
Molnár Vilmos
Egy jó hely
Antal Balázs
A szavak súlya
Vincze Ferenc
A köpönyeg
Király Farkas
Füstbe mentek
Szakács István Péter
Visszatérni
Karácsonyi Zsolt
Versek
Skobrák Máté
Versek
ANDRÉ FERENC
Útikalauz ornitofóbiába (február)
Toroczkay András
Egyik sem igaz
Nagy Hajnal Csilla
Versek
HORVÁTH BENJI
Ojniczáné, nem parafrázis
Kántor Lajos
A Fehér kakas (egyelőre) elbúcsúzik
Jancsik Pál
Versek
Ivan Miroslav Ambruš
Versek
Szőcs István
Újdondászok az ósdik ellen
Ferenczi Szilárd
Az enyészet biztos tudatának gyötrelme
FISCHER BOTOND
Miféle üres tér?
Tamás Dénes
Elveszítve megtalálni
Codău Annamária
Van-e szívgarancia?
Szembesülések
Jakabffy Tamás
Kurtág 90 – Kolozsváron is
Portik Blénessy Ágota
A sokszínűség jegyében
Márciusi évfordulók
 
Jancsik Pál
Versek
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 4. (690.) SZÁM – FEBRUÁR 25.

Értünk s helyettünk
Szilágyi Varga Zoltán
Ima című képe alá

Imára kulcsolt fáradt kéz, amely
immár az Úr elé kívánkozik.
Közöttünk csak azért maradt, mivel
értünk s helyettünk is imádkozik.


Vers piros falevelekre

Tündöklő ősz, kék és szelíd.
A sápadt-vörös levelek
keringve hullanak,
s mintha mind az én lázpiros
arcomról gyűlnének avarba
a tépett fák alatt.

A nap ölelő melege
türelmessé, várakozóvá
és derűssé varázsolt engem,
ó s új csodát befogadóvá.
Mintha a Gethsemáné-kertben
járnék, s a táj hűvös szele
egy angyal szárnycsapása volna,
és én találkoznék Vele.

Mint messze tűnt gyerekkoromban,
nyílt szívű, ártatlan szemű,
hivő és jó vagyok,
s mintha Anyám ajkáról most tanulnám,
megadóan mondom: legyen meg
a Te akaratod.

Az, aki előreszaladt

Az utakon, a lombokon
dalol az én gyerekkorom.
Az utakon, a fák alatt
valaki előreszaladt,
kavicsra lel, és gyíkra les,
a bokrok között átoson,
elmélázik egy mókuson,
és hallgatja a patakot,
megérintik a harmatok,
bízón tekint az égre föl,
szemében színe tündököl.

Az, aki előreszaladt,
a gyík, a kavics, a patak,
az út, a bokrok és a fák,
a mókusok, az ég, az ág,
fények, remények, harmatok
mind én voltam... Még én vagyok?




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében