"újból befutnak a keringésbe"
Kereső  »
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 5. (691.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A prágai rózsatemető
MOLNÁR ZSÓFIA
Lemondani a latin és keresztény örökségről: öngyilkosság - beszélgetés Szörényi László irodalomtörténésszel, kritikussal
Nora Gomringer
Versek
Sebestyén Mihály
A tudomány oltára
Dimény H. Árpád
Versek
Borcsa Imola
Karácsony
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
marius meg egy magyar nő
Ughy Szabina
Házibuli
Nagy Márta Júlia
Versek
Makkai Zsófia
Emlékekbe zárt fordított neveléstörténet
Hajdú-Farkas Zoltán
Időtlen virrasztás
Sári Mihály
A magyar kultúra Erdély olvasztótégelyében
Haklik Norbert
Vidám embermesék a végről
Szőcs István
Van Tantan? (Szaktantárgy az anyanyelv?)
Jakab-Benke Nándor
Ez nem az a holokausztfilm
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS - Levelek az Utókornak
Benke András
A létezést állítani kell, nem bizonyítani
TŐTŐS DOROTTYA
Moszkvától Háromszékig az ördöggel
Virágzó csa­lánba feküdni
Jakabffy Tamás
Az élemedett korú, rózsás arcú Csárdáskirálynő
Portik Blénessy Ágota
Fény- és árnyjátékok. Szabó András: Istenek és szörnyek
Hírek
 
TŐTŐS DOROTTYA
Moszkvától Háromszékig az ördöggel
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 5. (691.) SZÁM – MÁRCIUS 10.



Az ördög Moszkva után Háromszékre látogat, és annak rendje-módja szerint tartja meg kápráztató feketemágia-szeánszát, toboroz magának boszorkányt és szervezi meg fényűzően borzongató bálját. Sorolhatnánk még az elemeket, amelyek szorosra vonják a kapcsolatot Bogdán László Az ördög Háromszéken, illetve Bulgakov A Mester és Margarita című regénye, azonban fontosabb talán a különbségek megnevezése. Hiszen érezzük, látjuk, hogy a megidézett irodalmi hagyomány remekül működik az 1950-es évek képzeletbeli székely falujában, Felsőtáborban is.
Felsőtábor az a fiktív prototípus-falu, amelybe Bogdán László szocreál ponyvájának cselekményét helyezi. Prototípus, mert a bevezető tanúsága szerint számos valódi háromszéki falu tulajdonságait ötvözi: például majd’ mindenki állandóan iszik. Fiktív voltából fakadóan már-már komikus, hiszen a falu szülöttei az ország súlylökő bajnoka és legnevesebb bűvésze is. Emellett pedig a szocializmus rettegett tábornokai a falu melletti kastélyból szervezik szórakoztató vadászataikat. Hogy pontosan mire vadásznak, azt talán csak az ördög tudja. Azt viszont, hogy létezik-e az ördög, és hogy mi az, ki az, végig jótékony és titokzatos homály fedi a szemtanúk beszámolóiban, valamint a híres bűvész ükunokájának szólamában – ő lévén elsődleges elbeszélőnk.
A regény groteszk nosztalgiával írja le a kijelölt korszak félelmeit, az események abszurditását, a sarokba szorítottság és kiváltságosság közötti véletlenszerű fordulatokat. Mindez annak a keserű iróniának és emelt fővel viselt rezignációnak tudható be, mely alapvető jellemzője a regény „forrását” képező két karakternek: Asperján Rebeka szakácsnőnek és Hutera Béla hölgyfodrásznak. A két szereplőt nagyon hasonló módon fosztotta meg a hatalom életeik alapvető elemeitől: családtól, társadalmi foglalkozástól és pozíciótól. Visszatekintéseiket mégis a humor különböző válfajai határozzák meg, mintegy arra utalva, hogy a megélt tragédiák abszurd volta másképp talán fel sem fogható, el sem mondható.

 


Bogdán László, Az ördög Háromszéken. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2015. (Székely könyvtár, 40.)




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében