"tanulja az ég a földet"
Kereső  »
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 9. (695.) SZÁM – MÁJUS 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
A szellemi határzár
Varga Melinda
A lelki Trianonoktól oltalmat nyújtó vers a hazám - beszélgetés Eszteró István költővel
Borsos J. Gyöngyi
Bajor Andor palackpostái
Hajdú-Farkas Zoltán
Babás álmok
Fekete Vince
SZÉLHÁRFA - 99+1 haiku
VASILE ERNU
Elöljáróban
Benő Attila
Versek
Ovio Olaru
az anatómia egy magasabb tudományág
FISCHER BOTOND
Isten. Torzó.
Mechiat Zina
Száraz jég
Haklik Norbert
Platóni űrutazás pravoszláv tömjénfüsttel
Balázs Tibor
Versek
Szőcs István
Származni, hej! (I)
Bakk Ágnes
„Ebben a szakmában egy kicsit mindenki elmebeteg”
CSUSZNER FERENCZ
Kórházi tanmese, tapssal
Benke András
Fémhuzallá nyúló árnyékok
Bartalis-Kádár Gellért
Kikeletre várva
Codău Annamária
Kézikönyv egy életműhöz
Jakabffy Tamás
Világpolgár és bolsevik hazafi – Prokofjev
Portik Blénessy Ágota
Nem csupán sejteni, de tudni a világot
Hírek
 
Codău Annamária
Kézikönyv egy életműhöz
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 9. (695.) SZÁM – MÁJUS 10.


Cs. Nagy Ibolya: Farkas Árpád. Közelképek írókról.Magyar Művészeti Akadémia, 2015.

Globalizálódó világunk/világunk globalizálódó olvasója általában idegenkedve közelít az erőteljesen erkölcsi-nemzeti közösségérzetet sugalmazó írásokhoz, ezért Cs. Nagy Ibolya Farkas Árpád-monográfiájával szemben az az előzetes elvárás fogalmazódott meg bennem, hogy olyan közvetítő csatornát kellene képeznie, amelyen keresztül meg tudja közelíteni és érteni például egy rendszerváltás után született olvasó is ezt a fajta poézist.
A Magyar Művészeti Akadémia új sorozatában megjelent hiánypótló kötet valóban segítséget nyújt mindebben, hisz a költő életpályájának kronologikus végigkövetésén és kötetei keletkezési körülményeinek, fogadtatásának, utóéletének az ismertetésén túl igyekszik precízen körülhatárolni ezt a lírát teoretikus alapokon is, miközben szintézist teremt a saját és a különféle kritikusi álláspontokból. Ezenkívül gyakran idéz Farkas Árpád önéletírásából, kézirataiból, amely gesztus azonfelül, hogy emberközelbe hozza a művészt, engedi őt magát pontosítani reflexiói és önértelmezései által, hogy mi is ennek a költészetnek a tétje: „a költészetet egyetlen eszköznek tartottam arra, hogy jelentsem a kort, amelyben élek. (...) nem fogadok fölibém rendet, csak mit magamnak én teremtek.” A többféle – olykor egymással szembemenő – nézőpontból történő megközelítést árnyalja és gazdagítja a földrajzi-kulturális-politikai kontextus állandó részletezése. Viszont a korrajz helyenként annyira dominánssá válik, hogy szinte magába zárja Farkas Árpád költészetét, nem engedi láttatni azt, hogy mennyire működhetnek ezek a szövegek esetleg a kontextustól elszakadva is, vagy hogy ezen a beágyazottságon kívül mi az, ami legitimálja őket.
Leszámítva a monográfusnak ezt az elfogult viszonyulását és kissé kultikus beszédmódját, amely néhol kiérzik a szövegből, a Farkas Árpád-i életművet összegző munka egy hasznos, megbízható kézikönyv, amelyet további kutatások, értelmezések kiindulópontjaként tudok elképzelni, de amelynek nyelve és felépítése a nem szakmabeli olvasó számára is könnyen hozzáférhető.




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében