Jancsik Pál: Kedvünk ragyog, mint az ég. Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde rajzaival. Koinónia, Kolozsvár, 2016.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy az 1936-ban született Jancsik Pál költő pályafutásának legszebb verseskötetét adta ki a kolozsvári Koinónia Kiadó. A Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde illusztrációival gazdagon díszített, Kedvünk ragyog, mint az ég című kötet azon gyerekek számára is izgalmas olvasmány, akik a betűk világával még nem ismerkedtek meg, s csupán a színek kavalkádja, az állatok és növények világa bűvölik el – a kötetet átlapozva bizton állíthatom, lesz ámulni valójuk bőven. A kötet alcímében – Versek gyerekeknek – célzottan a gyerekközönségnek szóló vaskosabb kötet szerkezete is a gyerekolvasó szemüvegéhez igazodik: először a négy évszakhoz kötődő verseket olvashatjuk négy külön ciklusba rendezve: Tavaszi tánc, Kánikula, Jön az ősz és Itt van a tél. Utána a világnak egy, a gyerekeket elbűvölő univerzumába, a növény- és állatvilágba kalauzolnak Jancsik versei. A mondókákra, felelgetős versekre, találós kérdésekre alapozó versek nem akarnak többet, mi lényegük: a gyerekolvasókat elringatni, andalítani, megismertetni velük a körülöttünk lévő világot, ismertetőjegyeket felsorakoztatni, dúdolni és danolni tanítani őket. Mindezek mellett a kötetben alkalmi verseket is találunk (Óvodai búcsú, Nagytatának stb.), egy-egy, a gyermeki lélek számára fontos alkalomhoz kötődő ritmusokat (Karácsonykor), vagy épp a hétköznapokhoz kötődő élményeket foglal rímes történetekbe a szerző (Fagylaltozás, A kótyagos villamos). Olyan eseményeket, történeteket, amelyekben a gyerekolvasó magára ismerhet, sőt az egyszerű történeteket hallva maga is történetmesélésbe kezdhet.
A kötet külön érdekessége, hogy tartalmazza Jancsik Pál gyerekversfordításait is: Heine, Arghezi, Bertolt Brecht, Nina Cassian mutatja meg másik arcát nekünk: „Gyermekláncfű bóbitáját/könnyű szellők himbálgatják//Ha ráfújok, mint a felhők/szállanak a kicsi ernyők,//és csupaszon marad a/szára, mint egy furulya” (Nina Cassian: Gyerkmekláncfű).
Rövid, a gyermeki léptekhez igazodó verssorok, a magyar nyelv ritmusa, nyelvtörői, mondjuk hát együtt: „Szemelgetem szedremet, teleszedem vedremet”.
