Muhi Sándor: Mezei József. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2015.
Festő, költő, főhadnagy és fotográfus – egy igazi polihisztorról olvashat az, aki kézbe veszi ezt a monográfiát. Ő volt Mezei József, aki személyesen ismerte Petőfit, harcolt Bem seregében az 1848-as szabadságharcban, s közel száz székelyföldi templomot, várat örökített meg fényképen – ezzel segítve Orbán Balázs munkáját. Számos katolikus templom oltárképeit festette meg, évekig a szatmári püspöki kápolna oltárképét az ő festménye díszítette (mára azonban egy csere következtében az eredeti látható). A kislétai származású művész egészen fiatalon, mindössze 14 éves korában megpróbálkozott az írással – ekkoriban Szatmáron tanult –, egy színmű és egy pásztorjáték megalkotója. Törekvő egyéniség volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy önerőből képes volt fenntartani magát. Nemcsak gimnáziumi éveit töltötte a fentebb említett városban, hanem 1846-tól mérnökként ugyanitt gyakornokoskodott. Életének egyik fontos színhelye Nagybánya, ahol megnősült, családot alapított. Szerény anyagi körülmények között éltek, 1853-ban született meg kislánya, aki nyolcévesen elhunyt. Emlékére írta meg a Virágok kis leányom sírjára című költeményt.
Sokoldalúságának mérvadójaként mégis a képzőművészet terén elért munkásságát emelném ki – annak ellenére, hogy Magyarországon a XIX. században nincs nagy igény a festészet iránt, csupán arcképek és szobrok kelendőek –, Mezei számára megélhetést biztosított. Tanárai többsége nem magyar származású, de akad köztük olyan, akit díszpolgárrá avattak, mert tandíjmentesen is felvett diákokat az iskolába. Ő volt a velencei származású Marastoni Jakab, az Első Magyar Festészeti Akadémia megalapítója. Mezei József alkotásaira hatással voltak a kortársak, elődök s nem utolsósorban az olasz, Guido Reni művészete. A Jézus megkeresztelése című festményéhez az olasz festő stílusából merített ihletet. Világi témákat ábrázoló képein a romantika stílusjegyei figyelhetőek meg, az eszményi szép reprezentálására törekedett. Az idill és harmónia együttese tükröződik tájképein. A könyv borítóján Mezei Kegyelem a végső pillanatban című olajfestménye látható, melyet 1857-ben festett. Emellett számos másik festmény is helyett kapott a kötetben, ilyen például a Nagybányai látkép, a Petőfi Sándor-portré, Inmaculata s nem utolsósorban az Önarckép.
Egy könyv azok számára, akik szeretik a művészetet, érdeklődnek a történelem iránt, s kíváncsiak egy XIX. századi művész életpályájára.
