(Cluj Noir. Képregény André Ferinek)
Zoro-koktélt szárít a szél,
derékbe tört éjjelek,
elkényeztetett veszettek,
sörök, miccsek, seggek, énekek,
minden, ami számon kifér,
hogy mind legyenek egyek,
amikor az éjjelek
derékbe törnek. Parabolák
és paranoia finom hálószövése,
élvenyúzó hideg, hallucinogén kánikula.
Ezek idegszonettek. Kamaszlíra.
700 éve festik itt a népet. Miközben
helyet foglalnak hivatalnokok, papok,
gyűl az éji hab, csírázik a méreg.
Egyből legalább három – Az Intézet.
Ezek itt mind jól ismernek téged,
öregem, Végzet, hallottak rólad,
700 éve vágod el a képet. Miközben
beléptél és kimentél minden kapun,
ott jártál a periférián,
és mindenhol kerület volt,
és nem volt centrum.
Kiégett mindjük együtt, és ellentétesen.
És felébredtek a vámpírok,
hogy kőbe véssék nevüket. És a farkas,
ki mindig rossz erdőben üvöltött a holdnak,
hol jár? Itt egy időben volt helye mindenkinek,
bármennyire is volt veszélyeztetett.
Lovasszoborszempár kísérte minden lépted.
És ablakok és éjjeli lepkék és flakonos sörök.
És betört öklök és apák és anyák álmatlansága.
Mindenféle dekrétumok és ördögi körök.
Jákobok létrával és római kísértetek.
Csendélet és ébredő gőg.
Ami befogad és ami mosolyog.
A legyőzött sárkány és a megszülető.
És az, amelyik dorombol,
ha saját farkába harap.
De innen már több mint 700 év beszél.
A város város, mert annak hívjuk,
mint egy utópiát. Különösen az esti fényben,
de legbiztosabb a téli szél, s a másik fél,
minden él, ami vág, ami sért, amiért.
És indul már a nagy utóvirágzás.
De egykor felébredt a vér ebből a földből.
Egykor titkot őrzött ez a völgy. Hogy majd
A házak belsejéből ébredjen fel a tűz,
ablakok egy némafilmben,
és mindjükhöz a viszony, ami fűz,
város viszonyfűzfával, és hiúság,
és a feloldozás démona, ami űz,
és mindenki, aki itt van,
aki tudja,
hogy már soha
nem mehet haza.
Mintha csak műalkotás volnánk,
rossz erdő, rossz kutyák, rossz metál,
700 év veszettség és sör és miccs és seggek,
7 életem 7 halálom 7 az éhezőknek,
7 korty az újra 7 a régire,
7 a kincsre 7 a sírrablókra,
700 parabolaparanoia,
ahogy az meg van írva,
hogy mind legyenek egyek.
