"de nem bűnhődnek csak a jók"
Kereső  »
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 20. (706.) SZÁM – OKTÓBER 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Vida Gábor
A semmi és a haza
László Noémi
Az erdélyi ötvenhattól a nemzetállamig, és azon is túl - interjú Stefano Bottoni történésszel
Dupka György
1956 és Kárpátalja
VARGA LÁSZLÓ EDGÁR
Versek
Szilágyi Domokos levelezéséből
Aurel Dumitraşcu
Versek
ANDRÉ FERENC
illesztések
Szabó R. Ádám
Vasárnap
Maier Péter
Versek
Gothár Tamás
Versek
Tamás Kincső
A toll
Czegő Zoltán
Versek
Szőcs István
Jegyzetek divatos témákról. A karvalytól Bertha nagy lábáig
Ferenczi Szilárd
Magyar filmek, amint párbajoznak. Beszámoló a 16. Filmtettfesztről
Bréda Ferenc
THEATRUM TEMPORIS. Levelek az utókornak. Nyolcadik levél.
Egyed Emese
„Azt érzem, hogy helyettem és nevemben cselekedtek”
Codău Annamária
Az apadilemma
Közelítő gesztusok/Közelítések
Jakabffy Tamás
Kis léptékű „nagy” zenék orgonára
Szakolczay Lajos
„Kiknek véréből leszen a feltámadás” - a Magyar Írószövetség 1956-os kiállítása
 
Codău Annamária
Közelítő gesztusok/Közelítések
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 20. (706.) SZÁM – OKTÓBER 25.


Turista és zarándok. Esszék és tanulmányok Kemény Istvánról. Szerk. Balajthy Ágnes, Borsik Miklós. JAK + PRAE.HU, 2016.

 

hibapoétika, babonás régészet, titokretorika, fantasztikus impresszionizmus, a humanizmus mérlege, édes stílus. Csak párat mutattam meg a kiadvány fülszövegeként funkcionáló, azt a sokféle irányt kijelölő kulcsszavakból, amelyet az itt szereplő írások képviselnek abbéli törekvésükben, hogy Kemény István művészetéhez közelítsenek (bennünket). A csavar azonban abban van, hogy míg e címkék a pontos megragadhatóság illúzióját keltenék, az egyes értelmezések folyton reflektálnak ezek alkalmazhatóságára, a kötetben szereplő tanulmányok gyakran hivatkozva is egymásra – mindez többszörösen jelzi, hogy a Kemény-írásokról való gondolkodás lezáratlan és izgalmas folyamat, akárcsak az életmű maga.

 

Ezen a folyamaton egy hármas tagolású zarándoklat vezet végig: az első rész a Kemény-köteteket megjelenésük után közvetlenül fogadó kritikákból válogat egészen a 80-as évektől kezdve; a második rész nagyobb lélegzetvételű tanulmányokat, míg az utolsó egy-egy versre koncentráló két- vagy többkezes elemzéseket tartalmaz – s számomra ez utóbbiak voltak az igazi kedvcsinálók. Így a kötet nem csupán az író/költő poétikájának alakulását, hanem a recepciójét is leképezi (részlegesen ugyan, egyrészt a szelekció aktusa miatt, másrészt azért, mert csak az elismerő jellegű írások kerültek bele). Mindeközben nem marad el a kortárs irodalom tendenciáihoz való viszonyítás (Kemény mint „apa” és „fiú”, posztmodern költészet és konzervatív költészet viszonya, a nagyelbeszélések legitimitása stb.), valamint egy-egy irodalmi-művészeti kategória, elméleti fogalom újragondolását szorgalmazó eszmefuttatás sem valamelyik mű apropóján. Az is beszédes, hogy kiket és milyen nézőpontból foglalkoztat ez az életmű: e kötetben szereplő szövegek szerzői különböző kritikusi, irodalomtörténészi és alkotói nemzedékek képviselői. Az olvasó pedig munkáik alapján azt a következtetést vonhatja le, hogy a megértéssel szembeni ellenállás nem jelent érthetetlenséget.

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében