"fények törnek elő a földből"
Kereső  »
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 23. (709.) SZÁM – DECEMBER 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
Papp Attila Zsolt
Arany János és a foci
Lőrincz P. Gabriella
„Sem vers, sem más nem tükrözheti a Gulág szörnyűségét” - beszélgetés Dupka György íróval
Király Farkas
Versek
Vallasek Júlia
Angolkeringő. A gyáva hős
Jancsó Miklós
Daisy
Balla Zsófia
Versek
Heinrich Böll
A kenyér íze
BÁLINT SZILÁRD
Versek
ANDRÉ FERENC
Versek
Gothár Tamás
Versek
SELYEM ZSUZSA
A sárkány még puffant egyet
Luke Turner
Metamodernista kiáltvány
Haklik Norbert
Középkori Sherlock Tallinból
Bogdán László
A másik világ
Szőcs István
Jegyzetek divatos témákról. Túlélni mindent, és a Semmit is!
Ferenczi Szilárd
Élet a filmben, film az életben
FISCHER BOTOND
Drogok, bohócok és társadalmi érzéketlenség
Antal Balázs
Posztmodern betyárok
László Noémi
A vesztes igaza
Szabadok és egyenlőek
Jakabffy Tamás
A múzsa és a költő
Horváth Előd Benjámin
Új démonok, régi alkatrészek
 
ANDRÉ FERENC
Versek
XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 23. (709.) SZÁM – DECEMBER 10.

lakberendezés

 

az ikeából akarok gyereket,

kimért mozdulatokkal,

ne legyen darabos,

már-már a fehérbe hajló

drapp bőrrel, és elegendő

pótalkatrésszel.

nyelve legyen préselt lemez,

méretei pontosak,

ne legyen túl súlyos, így

kisebb a szállítási költség.

hibátlanul illeszkedjen a

belső dizájnhoz,

legyen könnyen tisztítható,

könnyen össze- és

szétszerelhető.

és hívják, mondjuk,

vinterkulnak vagy grönkullának:

keltsen mindig jó benyomást.

hiába állítják róla, hogy

tucattermék, ez tévedés,

mert személyiségét

a többi lakberendezési

tárgyhoz való viszonya

alakítja ki. és majd

mások mondják, milyen

szép, finom vonású,

és mondjam, megérte,

jó befektetés volt.

az ikeából akarok gyereket,

húsz év garanciával,

hogy jól tűrje az

állandó költözéseket,

ezt az apakomplexust, hogy

nem bírok sokáig

egy helyben maradni.

 

 

sintér

 

hát de móni, ez egész éjjel

verte az ajtót, hogy

eresszem be, ha őt

nem is, de legalább

a kutyát, mert meghasad

a lelke, dehát hogy

eresztettem volna

be, ha múltkor is

úgy ordibált,

hogy a mennyezet

repedezni kezdett,

a kutya is összeszarta

a szőnyeget ijedtében,

móni, és vádol engem,

hogy miattam lett

ilyen, de hát én már

azt se hiszem el, amit

kérdez, ez hazudik,

mint csapból a víz, amikor

a nevem mondja, sem

mond igazat, mert igazából

más nevet mond, a

hangok ugyanazok,

de másról szólnak,

tehát számára nekem

még igazi nevem

sincsen, és nem

azt mondom, hogy

hozzám üt, mert

ez azért nem igaz,

de mégis azt érzem,

mintha pitbull kutyákat

engedett volna rám,

és kitépik a májamat,

a gyomromat, a nyelvemet,

hát így hogy mondjam

neki, hogy ő nem én vagyok,

hogy másnak ordibál,

amikor nekem ordibál,

érted, még csak meg sem

üt, még arra se méltat,

mert az már kapcsolat,

hogy hozzám ér,

csak aludni jön haza

néha, de hát ez egy

kazán, móni, ha hazajön

a szagától berúgok,

hát hogyne innék,

hogy bírjam, mert

ezt másképpen nem

lehet, hogy több

ez a közelség vagy

távolság köztünk, mint

az ajtó két oldala,

mert csak azt üti,

de bejönnek a pitbull

kutyái, és megeszik az

életemet, átugatnak

az ajtón keresztül,

beosonnak a kulcslyukon át,

a küszöb fölötti résen,

a kukucskálón, átjönnek,

és átharapják a torkomat,

mert ezeket senki sem

tanította meg csaholni.

hát most mit csináljak,

móni?





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében