"nem omlunk néma, dermedt pusztaságba"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 01. (711.) SZÁM – JANUÁR 10.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
László Noémi
Mnémoszüné
Demeter Zsuzsa
„Az irodalomban végképp nem érdekelnek az Erdély-ideológiák” - beszélgetés a Kemény Zsigmond-díjas Antal Balázzsal
Molnos Lajos
Novellák
Hajdú-Farkas Zoltán
folyó=parton
Tar Károly
A rendes ruhájú emberek meséje
Rauni Magga Lukkari
Örökséganya
Inger Mari Aikio-Arianaick
A világból haza
Varga Borbála
Versek
Skobrák Máté
Versek
HORVÁTH BENJI
Pucér tények torz romantikája
ANDRÉ FERENC
Jól bírja
Benő Attila
Versek
LŐNHÁRT MELINDA
Versek
Sebestyén Mihály
Provenienciaelv, avagy a török üzenet
Szőcs István
Jegyzetek divatos témákról. Városok arcjátéka – kifele
FERENCZI SZILÁRD
Rocketűdök gépzongorán
Kali Ágnes
Idegenségváltozatok, interferenciák
Gaal György
Életképek Kolozsvárról és a Kuncz családról
Imets Anita
Körvonalazott arcok
Emlékbe zárva
Jakabffy Tamás
Horváth Kornél elismerése
Dabóczi Géza
Trimateria
 
Rauni Magga Lukkari
Örökséganya
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 01. (711.) SZÁM – JANUÁR 10.

 

*

Édesanyám igazán

a természet gyermeke volt

Szinte semmit nem

pusztított el

Mire is vágyott

párszor

motorcsónakkal

elmenni a templomba

Összvissz

harminc

kilométernyi

benzinnyom

maradt

a folyón

 

 

*

Édesanyám

a telefont

tizenvalahányszor használta

röviden beszélt

a gyermekei betegségeiről

a gyógyítónak

és az orvosnak

 

 

*

Idős napjaiban

édesanyám vett

egy kézi

fölözőgépet

Könnyedén

jaj mily könnyedén

lett a frissen fejt tejből

tejszín és fölözött tej

A fölözött tejtől erősödtek meg

a borjúk csontjai

és a tejszín megsavanyodott

a köpüben

Édesanyám kivárta

a köpülőidőt

És könnyedén

jaj mily könnyedén

köpülődött meg a tejszín

savóvá és vajjá

 

 

*

Édesanyám vett

egy régi

kézi

varrógépet

és könnyedén

jaj mily könnyedén

varrt ruhákat

férjének és

tizenhárom gyermekének

Katonaruhát is

varrt a legidősebb fiának

A bátyám

tizennyolc évesen

ment el a téli háborúba

 

 

*

Sosem mertem

megkérdezni

mit gondolt

anya

amikor befejezte

fia katonaruháját

s apát

mikor felkészítette

háborúba

induló fiát

Csak azt tudom

hogy a bátyám

hófajdot fogott télen

és lazacot halászott

nyáron

sokféle

gyilkos szerszámmal

Bizony, farkast és rozsomákot is

ejtett

 

 

*

Nem örököltem

anya köpüjét

sem a fölözőgépét

sem a varrógépét

Csak a bátyám

háborús sérüléseit

 

 

*

Édesanyám

tizenhárom

gyermeket szült e világra

mellyel

Isten megáldotta

itt-ott egy-egy elvetélt

Édesapám másképp

látta a dolgot

 

 

*

Édesanyám

porrá válik

a homokföveny

mélyén

Még mindig

gyász ül

vállamon

Még mindig

 

 

*

Édesapám

gyászéneket jojkált

feleségének

és nyugalomra tér

Még mindig

gyász ül vállamon

Még mindig

 

 

 

NÉMETH PETRA és DOMOKOS JOHANNA fordítása

 

 

 

Rauni Magga Lukkari (1943) a legfontosabb és legproduktívabb kortárs számi/lapp írószemélyiségek egyike. Leginkább költőként, de íróként, műfordítóként és kiadóként is tevékeny. A Norvégia és Finnország határán fekvő „kozmopolita” kisvárosban, Ohcejohkában (finnül: Utsjoki) nőtt fel egy 13 gyermekes család legfiatalabb lányaként. Kemijärviben ugyanazt a szemináriumot végezte el, mint Nils-Aslak Valkeapää (1943–2001), aki az elmúlt évtizedek legkarizmatikusabb számi férfiművésze volt. Először újságíróként dolgozott a norvég és a finn rádiónál, majd tanárként tevékenykedett és végül szabadfoglalkozású író és fordító lett. Az 1980-as évek közepén Tromsøbe költözött. A 2000-es évig ő volt a Számi Írók Egyesületének az elnöke, 2002 óta a Gollegiella (Arany Nyelv) nevű saját kiadóját vezeti, amely kétnyelvű könyveket, valamint hangoskönyveket ad ki. Lukkari drámaíróként is ismertté vált. Nagy sikert aratott 2008-ban Lihkkošalmmái darabjának norvég adaptációja (En lykkenes mann, Egy boldog ember). Versköteteit norvég, angol, izlandi, német, magyar és finn nyelvre nagy sikerrel átültették. A jelenlegi fordítások az Árbeeatni (Örökséganya, 1996) című számi kötetéből származnak.

 

 




Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében