*
jaj, poklok pokla!
nem tarthatna
a babakor
csak egy hónapig?!?!?
*
olyan könnyű lenne
munkába menni
pihenni
hagyni másokat
megbirkózni vele
*
fekszem
hallom ahogy sír
hallom
hallom
a mennyezetnek
fehérnek kellene lennie
kellene
hallom
hallom
lélek éjén át
*
ördögverte semmirekellő cici!
a fiú ordít
nem jön a tej
és nem kell a cumi
felnyitnám
a tejmirigyeket
megjavítanám
hogy újra
*
térkép növekszik
benne
könnykő
sírásszoros
kiáltószikla
hullámok
nagyobbak mint
az októberi Buolbmatjávvri-tóban
*
álmatlan éjszakák
felemésztették a vágyat
és mégis
muszáj
*
napok
egyetlen mássága
nevük
*
újra le kell
vágni a körmét
telik az idő
mindenek ellenére
*
hathónapos fejében
csillag ragyog már
az értelem fénye
*
a rossz anya is
jobb mint
az apa
ki
mindig dolgozik
*
mily balga az ember
azt hittem hozzád megyek feleségül
de egy ordító poronttyal
házasodtam össze
te pedig a munkáddal
*
már
elmászik
én pedig
pelenkával
a nyomában
*
vége
véget ért
az idő
mikor
saját szárnyaimat
növesztgetem
*
visszahúzott
az anyaföldhöz kötözött
többé már nem ugrom ejtőernyővel
nem mászom meg a Kilimandzsárót
többé nem kóstolok békacubákot
még kevésbé
darázslárvákat
*
kapálózom
mint bögöly
a tű hegyén
*
bárcsak
börtönbe kerülnék
börtönben is
több a szabadság
mint otthon
egyéves gyermek anyjaként
*
ott ül
a széken
és pihen
a barna szemű
kisember
egyetlen dolga
növekedni
*
és itt ülök én
az asztalnál
pihenek
egy kék szemű
fáradt anya
egyetlen dolgom
növekedni vele
NÉMETH PETRA és DOMOKOS JOHANNA fordítása
Inger Mari Aikio-Arianaick (sz. 1961 Ávvil/Ivalo, Finnország) a legsokoldalúbb számi/lapp művészek közé tartozik. Versírás mellett újságíróként, rádió- és televízió-adások szerkesztőjeként, filmek rendezőjeként, valamint zenés gyerek CD-k szövegírójaként is tevékeny. Köteteivel a számi női líra újszerű, termékeny hanggal gazdagodott. Gollebiekkat almmi dievva (Aranyszelek az égen át, 1989), Jiehki vuolde ruonas giđđa (Zöld tavasz a jég alatt, 1993), Silkeguobbara lákca (A selyemgomba krémje, 1995) verseskötetei az etnicitást alig érintő terében a lírai én kapcsolatainak érzelmi és érzéki világáról szólnak. A 2009-es Suonat (Erek/Húrok) számi, valamint a 2014-es Beaivváš čuoká gaba/Aurinko juo kermaa (Tejszínt iszik a nap) számi és finn kétnyelvű kötetekben egyre inkább teret hódító természeti képek gyakori allegorikus felhasználásában egyaránt felismerjük a jojka és a haiku szerkesztési elemeit. Versesköteteit angol, német, finn, svéd, olasz és magyar nyelvre fordították le. Magyarul 2009-ben jelent meg Tímár József fényképeivel illusztrált Számi Ima című fordításkötete a számi Suonat (Erek/Húrok) eredetivel és annak további finn és angol fordításaival egyidőben. A jelenlegi fordítások a Máilmmis dása (A világból haza, 2001) számi nyelvű kötetéből származnak.
