"egy cápa szája az otthonom"
Kereső  »
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 04. (714.) SZÁM – FEBRUÁR 25.
 
Tartalomjegyzék Archívum
 
HORVÁTH BENJI
Nehéz mantra
László Noémi
„Ne csak magunknak magyarázzuk el, a nagyvilágnak is!” - beszélgetés Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK tudományos igazgatójával
ŞTEFAN AUGUSTIN DOINAŞ
Jégtoronyóra
Warsan Shire
Beszélgetések az otthonról (egy kitelepítési központban)
Vallasek Júlia
Angolkeringő. Mi a csoda?
Eszteró István
Hogy szét ne hulljak álmaimra (versek)
Varga Borbála
noktürnök I. (versek)
Nagy Kata
Folyamatábra
Élő Csenge Enikő
bontás
Hajós Eszter
Rövidprózák
Kali Ágnes
Távlatok: Hervai Gizella - Ami engedélyeztetett
Sánta Miriám
A téren
Haklik Norbert
Born to Die in Berlin
Szőcs István
Jegyzetek divatjukmúlt ügyekről. Mi maradt meg a „hazai magyar” irodalomból?
Batári Gábor
Profán Theophania
Czakó Gábor
A magyar szó ismérve
Ferenczi Szilárd
Romos romantika
FISCHER BOTOND
Kortársunk Shakespeare?
Stermeczky Zsolt Gábor
A visszafogott modern ember esete a szegedi boszorkányperekkel
Codău Annamária
Huba mindennapjai
Miklós Krisztina
Az emlékezés igazságtörténései
Jakabffy Tamás
Ki volt Florence Foster Jenkins?
Portik Blénessy Ágota
Feeling blue?
 
HORVÁTH BENJI
Nehéz mantra
XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 04. (714.) SZÁM – FEBRUÁR 25.

„A kisebbség, az idők kezdete óta, / az ember jó oldalát megmutatta”1 – az utóbbi időben azzal (is) tornáztatom az agyam, hogy kiírok egy-két idézetet magamnak, ahonnan érem, amelyik szövegerdőben keresem éppen a szimatot a reggeli kávé mellett, vagy ami csak úgy megfogalmazódik bennem – és akkor azt lejegyzem a telefonomba, és két-három napig (bár az is előfordul, hogy egy hétig) mantrázgatom magamban, töprengek rajta. Semmit sem tudtam Paul Lawrence Dunbarról, amikor elloptam a fenti rövid mottót magamnak a Poetry Foundation oldalairól, ahol valaki más, egy Ruben Quesada nevű latinoamerikai költő idézi a tiltakozásról írt esszéjében. Dunbar az amerikai polgárháború után nem sokkal született, egy immár szabad afroamerikai családban, és krisztusi korban vitte el a huszadik század hajnalán a gümőkór. Egyik legelső nemzetközi hírnévre szert tett afroamerikai költőként tartják számon, és egyike az első amerikai költőknek, akik bevezették a költői nyelvbe a szlenget.

 

Azért is írtam ki gyorsan, mert elsőre felhúztam a szemöldököm. Mintha kikérném magamnak, én egy elég kaotikus, ellentmondásos, keserű kisebbség része vagyok. Próbáltam elképzelni magamnak az erdélyi magyarságot, ahogy az ember jó oldalát mutatja. Hol is van az? Melyik is az? Gondolom, köze lehet a megértéshez meg a szeretethez. A bátorsághoz, a (sajtó)szabadsághoz, a nagyvonalúsághoz. A belátáshoz, az együttműködéshez. Kultúra és hétköznapok tükörjátékához, kritikához és önkritikához, hagyomány és interpretáció örök spiráltáncához. Persze a helyzet sokkal árnyaltabb, valószínű, hogy a „jó oldal” akkor működik igazán, ha nemcsak belül mutatjuk, hanem kívül is. És talán az is valószínű, hogy a „jó”, ha van, különben sem mutatkozik (-hat?) meg lépten-nyomon, általában elrejtőzik, arra vár, hogy megtalálják, megkívánja a türelmet, a munkát, az alázatot, a csendességet. A reményt a fullasztó reménytelenségben.

 

Ennek a kisebbségnek a részeként úgy nőhettem fel, hogy meg kellett emésztenem, és be kellett fogadnom több idegen kultúrát a sajátom mellett, és bár ez okozott némi szenvedést, végső soron mélyítette, árnyalta tudásomat és önreflexiós készségemet, ahogy érintettségemet is saját kulturális teremben, tehát önállóbbá és szabadabbá tett. „Milyen nehéz világosan beszélni a világosságról” – írja Kassák egy helyütt. Rengeteget töprengtem Dunbar sorain, nem igazán lettek világosabbak. Azóta több idézetet, töredéket hordozgattam így, de ezt a két sort eltettem magamban, mint egy lámpást, hogy bármikor elővehessem, és makacsul mantrázhassam a sötétségben.

 

Jegyzetek

1 „Minorities, since time began, / Have shown the better side of man” (A szerző fordítása). Paul Lawrence Dunbar: Right’s security. In: Lyrics of lowly life.

 

 

 





Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi Consiliului Local Cluj-Napoca
Kiadványunkat Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa is támogatja

Redacţia Helikon susţine şi promovează municipiul la titlul de Capitală culturală europeană
Szerkesztőségünk támogatja a Városi Tanácsot az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésében