1. Nyomtat
2. Nagyobb
3. Könyvjelző

2017. február

Három napja zúg a fejem.

Nem látjátok odalenn a hullámzó tömeget?

Ahogy az arcok élettelien ránganak e hibrid haragban,

s az ónos eső visszapattanása az égő pórusokon

sistereg.

Hogy kibírjuk-e, nem kérdés.

A terek elfoglalása nem akkora kihasználás,

mint amit egy tollvonással és két füttyszóval

el lehet érni.

Ez nem az a fütty, amivel a pásztor

hűséges kutyáját hívja –

nem is az, amivel az úszómester

rendre utasít.

Füttyszóval megfullasztani egy országot.

A kormányépület falaiban

telelő legyek mozdulnak,

valaki a tömegben kezét a fülére teszi.

Benne lüktet a zavaros igazság nyákja,

vérrel kevert sperma és takony,

egy penészes, leporolt, rég elfeledett –

kiválasztott. Mintha az elválasztással

közösködne.

Nem füttyszó kérdése.

Ugrálunk, ahogy forgatják a kötelet –

kifeszítve ez is akadály.

Mintha a hullámzó tömeg, ha egyszerre fogná be füleit,

meghallaná a kormányépület falában telelő legyek

fáradt zümmögését.

A szavak értelmezhetetlenül leperegnek a vakolattal.

Az emelvényen álló báb barázdált arcán megcsillan a rettenet,

ocsmányan dörgő füttyszó, hullámzó tömeg,

fagyott legyek tompa puffanása a Győzelem tér kásás haván.

A bábok szájából értelmezhetetlen a légyzümmögés.

Sánta Miriám 1993-ban született Kolozsváron, a BBTE magyar szakán mesterizik másodéven, és nem csak szubkultúrákkal foglalkozik.